Normális, ha átfut az agyamon a síró csecsemő mellett, hogy "miért vállaltam ezt be"?

Igen normális. Nekem az első 8-10 hónap volt a legkeményebb. Egyedül maradtam nulla segítséggel.

Nagyon közel álltam a depresszióhoz. Vágytam a régi életemet...rengeteget sírtam. Aztán valahogy megerősödtem, és túl jutottam ezen a nehéz időszakon. Nem mondom, most is néha vannak nehéz napok. 2 éves a fiam...dackorszak stb.

Őszintén, ez mindenkinek átvillan az agyán a legneccesebb napokon.

Nekem a két kicsi egy ikerpár, és pár hetes korukban megfordult a fejemben, hogy csinálok egy 1000 cm hosszú "centit", és azt vágom minden nap. Mire a végére érek, jobb lesz. :-) Már majdnem ott vagyunk, jövő héten lesznek 2,5 évesek. :-)

Viccen kívül: igen, nagyon strapás az anyaság első pár hónapja, ne legyen lelkiismeret furdalásod. Ha összejön egy jó alvás, utána más színben fogod látni a világot! Kitartás.

🙋🏻‍♀️

Igen,ejszaka a 6-7-8felkeles utan....