Több gyerekes szülök, hogyan nevelitek a gyerekeket jó testvéreknek, és egymás iránti szeretetre?

Ezt nem lehet csak úgy megtanulni.

Anyukánk pl. mindent megtett, hogy a tesóm és én jó testvérek legyünk, de annyira messze állunk egymástól jellemben, mint Makó Jeruzsálemtől. Ő is hangsúlyozta mindig, hogy szeressük egymást, tartsunk össze, és közös programokkal próbált minket összecsiszolni. Annyit ért el vele, hogy a mai napig felnőttként is csak az tart minket össze, hogy testvérek vagyunk, és hát tartani kell a kapcsolatot a fontos családi dolgok miatt. Felszínes, hűvös viszonyt ápolunk, megembereljük magunkat a ritka találkozásokkor egymás előtt. Ha nem nevelt volna belénk ennyit, akkor már szerintem nem is beszélnénk egymással.

Ez múlik sajnos a különböző személyiségeken. Ahogy általában az emberek sem feltétlen mindenkivel jönnek ki jól, és nem erőltetik.

Szerintem felesleges annyira nagyon akarnod, úgyis meglátod majd, hogy milyen személyiségek, mik a közös ill. eltérő tulajdonságaik.

Nekem nagyon sokat segített ez a könyv:

Adele Faber - Elaine Mazlish Testvérek féltékenység nélkül

mivel neked van már egy rossz élményed, igy tudod azt hogy a szüleid mit rontottak el..

A lėnyeg az hogy ne legyen kedvenced,egyformán szeresd őket.

egyik se kapjon többet a másiknál, egyformán bánj velük

Ha büntetni kell mindig azt büntesd aki valóban a hibás.

Amikor szépen elvannak/eljatszanak együtt dicsérd meg őket.

A te példát is mutatja hogy a legtöbb gondot a szülő generálja azzal ha az egyikkel jobban bánik.

Persze mėg igy sem garantálható hogy biztos jo testvérek lesznek, hiszen a gyerek szemelyisege közre jatszik később abban hogy ők mennyire jönnek ki jól

Nekem nincs testvérem, el sem tudom képzelni milyen lehet ha valakinek van.

A gyerekeink között 2,5 év van, nagyon szeretik egymást, bàr vannak viták, dehát ilyenek a gyerekek, amivel az egyik akar játszani azzal a másik, ráadásul azonnal!

Mi nem "erőltettünk" semmit a nagyra, ha jött segíteni a kicsi körül jött, megnézte ha akarta, megpuszilta, de mi nem mondtuk, hogy csinálja. Nem éreztettük, hogy változás történt az életünkben.