Minden anya elgyengül néha?
Ma kitört belőlem minden. 6 hónapja senki nem segít, arra nincs időm hogy lezuhanyozzak, ha apuka nem ér haza időben. Utálom, hogy nem elég 24 óra semmire. Aludni kb semmit nem alszok(éjjel 3-4szer kel cicizni)
Mindenki csak okoskodni tud, segíteni senki. Legalább néha elmosogatna a férjem. De azt nem. Az a nő dolga.
Belefáradok. Úgy érzem ma sz@ranya is voltam. Először (és utoljára) hagytam sírni a gyereket. Mert elegem van, nem számíthatok senkire. Más is sír néha? Vagy csak én vagyok ilyen szerencsétlen?
Én volt, hogy a gyerekkel a karomban bőgtem a tehetetlenségtől. Nyugi nem vagy rossz anya. Amit tudok javasolni,vagy szedd egy kicsit ráncba a férjed, mond el neki őszintén, meg igazából.bárkinek, aki kéretlen tanácaot osztogat, hogy segítségre lenne szükséged, nem pedig okoskodásra, nem szégyen, hogy nem vagy szuperhős. Ha ez nem.opció akkor szard le 💁 Rendeld a kaját nyugodtan, az sem baj ha nem lesz patika rend, a gyereket, ha úgy egyszerűbb kösd magadra, így van 2 szabad kezed is, ha megteheted nyugodtan fogadj fizetett segítseget (pl. takarítónő). Ha kicsit sírdogál, míg megmosod a hajad, attól nem lesz lelkisérült, mindenki gyereke ordít néha... Ha alszik, ne a házimunkának állj neki, hanem főzz egy jó kávét, egyél fagyit, olvass, fesd ki a körmöd stb. A gyereknek sem jó ha egy roncs az anyja, hidd el nem a rendre fog emlékezni, meg a 3 fogásos ebédre, hanem, hogy az anyukája jokedvű és kiegyensúlyozott volt.
Jah, és pár hónap és könnyebb lesz 😉❤
Kommunikálj a férjeddel. Ez nem normális. Egy gyereknek két szülő kell, neked meg kell pihenés akkor is, ha otthon vagy.
Én is kiborultam ekkortájt. Volt pár dolog, ami segített:
- a gyerek 9 hónapos korában visszamentem dolgozni, ezzel gelyreállt az egyensúly, el tudtuk felezni a tennivalókat.
- kaptam énidőt, eleinte havi egy szabad este, aztán kétheti
- Békés álom könnyek nélkül c. könyv, segít megtanítani a babának, hogyan aludjon
- vacsorára tápszert adtam a gyereknek, azzal jóllakott, így nem ébredt éjjel annyiszor (nálunk akkor már 20percenként, amikor besokalltam).
Nem mondom, hogy ugyanezt csináld, csak azt, hogy több fronton érdemes elkezdeni változtatni, mert a jelenlegi irány nagyon rossz.
Jaj, látom beletapostam valaki lelkivilágába... De most komolyan, ha a férjed a egy pénisz, miért nem vele beszéled ezt meg??
Persze, hogy mindenki csak okoskodik, mi sem tudunk mást... Az összeomlással meg a mártírkodással még nem sokan érték célt!
Igen, más is van így ezzel. Egyszer már én is hagytam sírni, de aztán rögtön meg is bántam. Mostanában minden héten kiborulok 1x minimum. Tegnap is annyira nyűgös volt a szerdán kapott oltástól, hogy egésznap üvöltött. 2 órakor írtam a férjemnek, hogy jöjjön haza, mert bekattanok. Szerencsére jött is rögtön.
Nem vagy szar anya, és másokkal is megesik ez. Majd nemsoká könnyebb lesz. Legalábbis én ebben bízom.
Mi rendeljük a kaját, mert nem tudnék tőle főzni. Nálatok az nem lenne megoldás? Egyet kipipálhatnál.
Nem te vagy sz.ranya, hanem a férjed sz.r férj és apa!
Én egyedülálló anya vagyok, borultam ki, de hogy lehet, hogy neked ugyanazok a problémáid, mikor ti ketten vállaltatok gyereket?
A férjed jelenleg több kárt okoz nektek, mint hasznot.
Kevesebbnek érzed magad nála, hisz elfogadod az érveit, nem tudsz hatni rá, nem takarít, de mocskol, nem babázik, de élvezi, hogy rámosolyog.
Neked is van most munkád, gyerekenvelés napi 8ban(a férjed munkaideje alatt, a többinek mind közös térítésmentes vállalt dolognak kellene lennie, és a többségnél az is..
A házimunka ugyanúgy felesbe, a gyereknevelés felesbe!
Vagy ti nem így beszéltétek meg előre?
Ilyen kevés pénzért amúgy fene se maradna otthon.
Nem a gyerekkel van gond, hanem a férjeddel, ketten vagytok a gyerekre, segítséget ezen felül lehet fogadni, de az mindkettőtök segítsége, nem csak a tiéd!
Mindenki sír és mindenki szexszel na meg mindig jár wcre.. ezek ilyen általános dolgok.
A gyereknevelést vedd rendes munkának, hiszen az, nem csak fizikai, leszív szellemileg, érzelmileg, fizikailag! Oszd be magad napi 8ra, mikor teljes erő bedobással egyedül csinálod, mintha irodában lennél, onnantól, hogy "hazaértél" elvégzed a házimunka rád eső részét, lazítasz a gyerekezésen, mert már nem munka részbe esik, hanem családi kikapcsolódásba.
Aztán, mikor a férjed hazaért, gyerekezett, mint te is, megcsinálhatja a munka rá eső részét.
Azért, mert otthoni munkád van és keveset fizetnek, te keményen dolgozol, sőt keményebben(szerintem dolgozni könnyebb és szórakoztatóbb, kevésbé szív le), mint a férjed, miért is érdemelnél kevesebb megbecsülést és többet az otthoni feladatokból???
Nem igaz, hogy néhányan ezen a szinten vagyunk még mindig
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!