Ha nem szültél volna gyereke (ke) t, mit gondolsz, hogy alakult volna az életed?
Nekem négy gyermekem van, nagyon szeretem őket! :)
Néha eszembe jut, ha valami miatt nem vállalhattam volna őket, milyen lenne most az életem? Vajon én magam milyen lennék?
Más is van így ezzel?
9# Valamiért úgy gondolom, te férfiként írtál. Jól gondolom? Nagyon örülök!
Igazából a kérdés így jogos:
Ha nem vállaltál volna gyerek(ek)et...
Várom a további véleményeket! :)
Elmerengtem ezen a kérdésem már én is. Azt hiszem, nekem eléggé más lenne az életem gyerek nélkül, mivel a mostani szakmámat is annak köszönhetem, hogy gyed-gyes alatt elmentem egy az alapvégzettségemtől gyökeresen különböző dolgot megtanulni (csak mert volt időm és érdekelt), és végül szakmát váltottam, mert kiderült, ezt szeretem csak igazán.
Van több barátnőm is, akiknek nincs gyerekük (már 40 év közelében járunk), pedig szeretnének, de egészségügyi okból vagy mert nem találtak még megfelelő partnert, nem jött nekik össze eddig. Ami mindnyájukban közös, hogy igen sok engergiát és időt fordítanak a munkájukra, akik egyedül vannak, kicsit „bele is csavarodtak” a munkahelyi sztorikba, mivel hiába van nagy baráti társaságunk, értelemszerűen egyre kevesebbet járunk össze, így őket leginkább a melóhelyükön érik ingerek. Szerintem velem sem lenne ez másképpen gyerek nélkül, valószínűleg sokat dolgoznék és sokat bosszankodnék a munkatársaim hülyeségén…
Ha nem lennének gyerekeim valószínű sokat olvasnék és sokkal többet dolgoznék, sportolnék. Szórakozni nem járnék, gyerekek előtt sem tettem.
31 évesen szültem az elsőt, szóval volt bőven időm "gyerekmentesen" élni, de visszaemlékezve csak tengtem-lengtem, kerestem az utam (na jó, tanultam meg ilyesmi) de úgy igazán semmi nem okozott örömet.
Most 39 vagyok és a 3. babán "dolgozunk" éppen, hogy még kerekebb legyen ami most is kerek.
Nem könnyű néha az biztos, sóvárgok néha egy kis énidőért, de nem cserélném el az életemet senki máséval.
Bocs, hogy így gyerektelenül belepofázok, de szerintem ennek az egyenletnek nincs megoldása:) Én azon szoktam gondolkodni, hogy mi lett volna, ha lennének gyerekeim(egész fiatal korom óta akartam, és még mindig akarok, de sajnos egyelőre nem úgy alakult.)
Én például meg vagyok róla győződve, hogy sokkal boldogabb lennék, mint most. De akkor biztosan nem az lenne a munkám, ami. Csomó munkahelyem nem lett volna, hiszen abban az időben, amikor beléptem eleve otthon lettem volna gyerekemmel. Nyilván a párkapcsolataim se azok lettek volna, akik, hiszen vagy együtt lettem volna még a gyerekem apjával, vagy nem, de ha nem, akkor se valószínű, hogy megismertem volna a későbbieket, hiszen nem keveredtünk volna egy helyre egy időben:) Ezekből van, amiről azt gondolom, hogy azért rossz lett volna, ha kihagyom, miközben persze nem hiányozhatna, hiszen ha lenne gyerekem, nem tudnám, hogy ez lett volna, ha nincs:) Meg persze, az se mindegy, hogy miért nem lennének gyerekeid? Nem lehetett egészségügyi ok miatt, pedig akartál? Hamarabb szakítottatok a jelenlegi apával, mielőtt megfogant volna az első, később meg már nem találkoztál olyannal, akitől szeretnél? Vagy simán nem akartatok volna, de a "pasi" megmaradt volna? Vagy nem? Ki tudja? Minden esetben máshogy alakult volna az életed, pedig egyiknél sincs gyereked. Azt hogy merre kanyarodik az élet, nem csak azt határozza meg, hogy szülsz-e gyereket. Minden egyes döntésből következik valami, a legkisebből is. Ha bárhol máshol döntesz, az összes további helyzet, máshogy alakul. Szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!