Miért olyan fontos a közös gyerek két olyan ember kapcsolata esetén, ahol már mind a két félnek van?

Azért,(bármilyen hihetetlenül is hangzik),mert aki már túl van egy házasságon,az is képes újra szerelembe esni.Ha 2 ember szereti egymást,akkor pedig szeretnének gyermeket vállalni.

Az,aki 60 évesen gyereket tervez,az egy nagyon felelőtlen ember,függetlenül attól,hogy hányadik anyától lenne a gyerek.

Én csak az ismerősömet tudom idézni.

Mert a közös gyerek mi vagyunk. Egy kicsi belőle és belőlem. Van gyerekünk, de nem tőle. Felnőtt fia volt, a férfinek is, de semmi kapcsolata nincs a gyerekével.

45 volt a férje 47. Nem tudom, hogy végül lett vagy sem.

Úgy bírom, hogy néhányan nem képesek értelmezni, hogy mi a kérdés. És letudják ilyen válasszal, hogy "azért, mert akarnak". Bameg, de az volt a kérdés, hogy MIÉRT? Ha valaki nem tudja erre a választ, az miért érzi úgy, hogy a "mi közöd hozzá?" meg a "csak" típusú válaszok megfelelőek?

Egyébként nekem az a tippem, hogy egyszerűen szeretnék közösen is átélni a babavárás, gyereknevelés élményeit. Nem azért, mert a meglévő gyerekek már nem számítanak, hanem mert ez egy olyan dolog, amit együtt még nem csináltak. A másik, hogy biológiailag így vagyunk kódolva: utódot akarunk attól, akibe szerelmesek vagyunk, akit - bizonyos szempontok szerint - megfelelő anyának/apának érzünk.