Szerintetek érdemes elfogadni, lenyelni a másiktól a sok szarságot?

Kedves 2-es. Nagyon örülök neki, hogy itt mindenki szuper párkapcsolatban van és nem tudja milyen az mikor megváltozik a másik. Mert az embereket rengeteg körülmény formálja.

Az első terhességemnél semmi gond nem volt a párommal, itthon voltam a terhességem alatt, mindig volt meleg étel az asztalon, rend és volt erőm magamra is adni.

Most 26 hetes vagyok, még dolgozom, terveim szerint december elejéig. Este 6-ra érek haza, nincs mindig meleg vacsora, este már csak arra van időm, hogy a nagy lányommal foglalkozzak, kikérdezzem mi volt a suliba, mire kell készülni stb.

Nem foglalkozom magammal mert nincs rá időm. Párom nem nyúl hozzám, mert elmondása szerint nem akarja a babát összenyomni, de lehet már nem is kíván. Mióta megtudtuk, hogy terhes vagyok, nincs intimitás a kapcsolatunkban. És ez rányomja a bélyegét a hétköznapokra. Az ember feszültebb, ingerültebb.

Kedves kérdező. Én megértem a helyzeted, de az sem mindegy, hogy milyen sz*rságokra gondolsz? Lehetséges, hogy változtatni lehet rajta, de az is, hogy nen.

Szerintem nem. Persze érdemes beszélni a problémákról, javítani ami elromlott de ha nem megy, akkor nincs értelme nyelni.

2 kisgyereket nevelek egyedül.

Érdemes lenne megpróbálni helyrehozni a dolgokat.

Voltam ilyen helyzetben képbe jött egy harmadik is,de a gyerekünk érdeke azt kívánta,hogy családban,méghozzá NORMÁLIS családban nőjjön fel.