Mit tanácsolnátok, hogyan beszélhetném meg a párommal, hogy túl sokat jár el otthonról? Miközben én kismama vagyok itthon.

Tanácsot szeretnék kérni, normális érveket:)

Mind a ketten sokat jártunk szórakozni, hajnalig elnyúló, reggelre hazaérősek voltunk. Mióta terhes lettem ez megváltozott teljesen. Én csak napközben tudok barátokkal találkozni és nem is gyakran, este 6 után már hulla vagyok. Párom is sokat van velem, programokat is szoktunk csinálunk. A nyáron, nyaralónkba is sokszor jöttek barátai, amikor iszogattak, elég szép állapotba hozták magukat, nem is egyszer. Még szokott eljárni reggelig bulizni, de ritkábban. Tudja, hogy én is mennék egy másik helyzetben, de most nekem más az első, hiszen mostantól az egész életünk megváltozik. Arra vágyom titokban, hogy azt érezze: Igen, menne szórakozni, de tudja, hogy nekem jól esne, ha velem maradna, engem választana. Mindig elengedem ez nem is kérdés, nem is elengedés, szó sincs ilyesmiről. Magától nem gondol arra, hogy nekem ezzel kedvemben járna, de azt tudja, hogy nem fog tetszeni. Volt olyan is, hogy hazudott arról melyik barátival találkozik, van egy számomra nem olyan szimpatikus társaság és belül ő is szégyenli, hogy velük bulizik. Ha arról van szó, hogy hajnali 3 körül itthon van az nekem már nagyobb megnyugvás, ilyenekből van is rendszeresen.

Tegyük hozzá, hogy én 24 vagyok, párom pedig 35, szóval azt se mondhatnám, hogy még most ki akarja élni magát. Volt olyan alkalom amikor nem ment, de nem magától, hanem csak azért mert felhoztam neki ezeket a dolgokat és megsértődve itthon maradt. Na ilyet nem szeretnék, rosszabb mintha elmenne...

Közben ő is várja a babát, csak néha azt hiszem ő is egy nagy gyerek. Azt is tudom, hogy inkább most járjon el szórakozni, mint azután, hogy megszületett a baba. Lehet, hogy én gondolom túl, de kismamaként rossz érzés reggel 10-kor várni a páromat...

Ha valakinek akad egy kis jó tanácsa, nagyon örülnék neki :)