Hogy bizonyítsam be a férjemnek, hogy attól még, hogy itthon vagyok, én sem lopom a napot?

En nagyon egyszeruen megoldottam. Elmentem 6hetesen cukorterhelesre. (szules utani kontroll, mert en terhescukros voltam)

Lefejt tej, es megkertem hogy rendezze a dolgokat reggeli rutin szetint. Reszketve hivott, h hazamegyek-e a ket vervetel kozott ugy fel9 fele.

Amugy nalunk fel sem merult, h nem csinalok semmit mert nem ennyire beszukult a parom es latta, de ezek utan soha nem is vt szerintem ketsege.

Szerintem meg simán betehetnéd a gyereket a hordozóba és napi két órát besegíthetnél a vállalkozásba, gondolom neked is jut abból a pénzből amit keres.

Meg ha otthon van hétvégén, sejtem hogy nem egész nap a kanapén fekszik, hanem rendezi a kertet, kisebb munkákat csinál. Az természetes?

2 hónapos baba még eszik-alszik, mit kell fejleszteni rajta? Ébren van, beszélsz hozzá, ott van melletted, neki ez elég. Simán lehet mellette kis papírmunkát csinálni.

Nem azt mondom hogy bele kell szakadnod de heti 2-3 alkalommal alkalmanként 1-2 órának bele kellene férnie.

Azert ez nem akkora dolog hogy ne tudj egy orat segiteni a ferjednek meg jolesne.

Egy kicsit idegesit,hogy a tobbiek fodrászt irtak a segitseg helyett,az lehet boldogga tenne mast

Itt nem azzal van gond van-e ideje, ereje a baba mellett segíteni a munkában.

A férj beszólásai a bicskanyitogatóak. Henyélés szerinte a veszélyeztetett terhesség, számonkér mit csinál stb. Nem úgy jön le, mint aki szeret, tisztel. Ő vajon mennyit foglalkozik a babával? Ő járkál-e vele, ha fáj a hasa? Besegít a háztartásban? Ő is szülő és ő is ott lakik. Elvár, számonkér, bunkó. Én biztos nem bírnám.

Olyan, mintha az előző ferjemről olvastam volna... Veszélyeztetett terheseket otthon feküdtem a 11 héttől (vereztem a 29.hetig) szerinte nem volt kedvem dolgozni...

Megszuletett a baba, semmit, de semmit nem segített, elment dolgozni, haza jött, elvárt mindent, de keresztbe szalmát nem tett, fel éves korig szinte rá sem nézett a gyerekre.

Elvaltunk, én újra férjhez mentem, most ismét várandós vagyok, a párom előre kikötötte, hogy nem szeretné, hogy dolgozzak, vigyázzak a kisbabánkra, most sem probléma mentes a dolog...

Soha eszébe nem jutna, hogy én nem csinálok semmit, ha rosszabb napom van és haza ér, simán rak be mosást, összedob egy egyszerűbb vacsit is,elmegy a nagyobb gyerekemért az iskolába, nagyon nagyon sokat tesz azért, hogy a babánk egészségesen szülessen meg. És tudom hogy fantasztikus apuka lesz, nem ajnároz körül(nem puszilgatja, simogatja egész nap a hasam) de nagyon várja a picit :)

És kb ez lenne a normális, jó, nem 12-14 óra fizikai munka után, de legalább hétvégén, vagy ha csak pici ideje van egy teregetés vagy mosogatógépbe bepakolás simán beleférhetne neki is míg esetleg egy kávét megisztok és megbeszélitek milyen napotok volt...

Gratulálok a párválasztáshoz.

Amúgy meg, péntek este mikor hazajön, odaadnám a gyereket, listát arról amiket meg szoktál csinálni, és elmennék szépen pihenni és vasárnap este mennék haza.