Fiatal anyukák miért állítsák be, hogy az "anyaság" nagyon nehéz?

Mert a legtöbb tényleg fiatal anyuka egy napot se dolgozott még, eddig nem volt rajta semmi felelősség, és az új helyzet persze hogy szokatlan, ezáltal nehéz.

És igen, ha valaki tényleg érdemben foglalkozik a gyerekkel, közben ellátja a háztartást, minden nap meleg étellel várja a férjét az bizony fárasztó.

Persze van aki csak siránkozik. Nekem is van olyan ismerősöm, hogy állandóan panaszkodik milyen fáradt, rakja ki facebookra a csodás anyaságos idézeteket, de reggel 10kor kel, délben elmegy otthonról és este megy haza a hét 5 napján, addig a mama foglalkozik a 8 hónapos kislánnyal.

Hát, nézd azért az anyaság nem könnyű. A kőműves ahogy előttem is írtak tudja mit kell csinálnia, mi után mi következik, nem ordít senki amíg elmegy reggel tojni, este ha hazáér nem kell már falat pakolni, ejjel nem kell két óránként felkelnie a falat pakolni. Szóval talán azért fáraszto fizikailag mert nem alszol évekig végig egy ejjelt se. Lehet én is alszom napi 6 órát vagy hetet, de azt 2 (minimum) részletben. De ez még nem is fárasztó, megszokta az ember lánya. Viszont eléggé be lehet fasulni. Néha nem lehet előre látni dolgokat. Eltervezem h alszik a gyerek és majd addig mosok, teregetek, főzök stb erre nem alszik mert jon a foga, melege van, rossz a csillagok állása. (stbstbstb) és az meg egy dolog h mondjuk reggel 7kor kelünk (ami jofejseg a gyerektől mert ismerek sok asszonyt akinek 4kor kel a gyereke) és 19ig apa dolgozik. Otthon =eves=kaki=pisi= játék=seta= játszótér =néha program (de nincs soksok pénzem állandóan járkálni) =fürdetés = altatás =közben főzni = gyereknek külön =vasalni

Szóval én el szoktam fáradni, de nem szoktam szórni fbra a szart hogy dekivagyok. Meg azt sem h hurradejo. Amúgy ha ennyire nincs más dolgod mint más anyasagat kritizálni miért nem iratkozol le a baratnodrol... Nem kötelező sztem ezen rugozni

Neked van gyereked?

Én fiatalon szültem, 23 éves voltam. És igen, nehéz volt. Nem fizikailag, mind inkább lelkileg, idegrendszerileg. És nem is a baba miatt, hanem hogy a nap 24 óráját szinte készenlétben vagy, nincs pihenő, nem úgy van, mintha dolgoznál, hogy gondolsz egyet és kiveszel 1 vagy 2 hét szabadságot. A gyereket nem tudod 2 hétre kikapcsolni. Eleinte sír a gyerek, sír, de azt sem tudod miért sír. Nem tudod rendesen kialudni magad, mert van, hogy éjszakázol is. Egész nap gyerektársaságod van, nem vagy emberek között. Teljesen betompult vagy.

Bármennyire is szeretem, imádom a gyerekemet, de örültem, amikor óvodába ment, én meg vissza dolgozni. Mert egyrészt sokkal hasznosabbnak éreztem magam, hogy én magam is pénzt hozok a házhoz, ugyanakkor ha hazaérek a gyerekemmel vagyok. Önálló most már. Megmondja, hogy mi baja van. Emberek között vagyok. Van időm magamra. Pedig 11 órát vagyok távol az otthonomtól a munka miatt. Felelősséggel járó szellemi munkát végzek. Viszont attól, hogy az agyamat használom, nap, mint nap a kezem is igénybe van véve, plusz van, hogy órákon át csak ülök, nem is állhatok fel, szóval a gerincemnek sem egyszerű. De mégis fittebb vagyok szellemileg, mint amikor otthon voltam a 4 fal között a gyerekkel. De én vállaltam, nem is panaszkodni akarok, csak elmondtam, hogy egyáltalán nem egyszerű otthon lenni egy gyerekkel, vagy netán többel.

Nem értem miért szúrja egyesek szemét a facebook?Okostelefonról egy másodperc belépni ..lehet pont ennyi ideje van az anyukának, vagy ennyi kikapcsolódása napközben...nem kötelező nézni.

Nem úgy tűnik mintha lenne gyereked, mert akkor tudnád, hogy nehéz az anyaság.Testileg,lelkileg,pszichésen az első két év még álombabával is megterhelő.