Ha nem vagyunk összeházasodva barátommal, de nem sokára lesz egy gyerekünk mennyivel lesz nehezebb, problémásabb anyagilag, szociálisan felnevelni a gyereket?

Már megint ez a kórházas baromság. Kérem tegye fel a kezét, akitől valaha valaki bármilyen kórházban házassági anyakönyvi kivonat bemutatását kérte. Azt mondod a férjed, aztán jónapot (ő nyilván ugyanígy tesz, mármint feleségként aposztrofál), életemben nem halottam olyat, hogy ebből probléma lett volna és szerencsétlenségünkre "élesben" is tesztelhettem. Miért nem lehet elfogadni, hogy valakinek ez nem fontos? Normális ember nem attól érzi magát többnek, meg megbecsültnek, hogy férje van. Nálunk speciel pont én vagyok a házasság ellen,fegyverrel sem lehetne rákényszeríteni, pont a kedvesem kötött kompromisszumot avval, hogy akkor ne legyen esküvő, ilyen is van. Isten neki fakereszt. Ha én tiszteletben tartom és elfogadom, hogy rengeteg embernek ez számít és értéket képvisel, az én döntésem miért nem lehet ugyanígy tolerálni? Miért kell bárkinek is megmondóbembernek lenni és kinyilatkoztatni, hogy ez márpedig így nem helyes? Az, hogy nálunk most épp azt tolják fentről, hogy az az igaz ember, aki házas és lehetőleg kösd fel magad az első fára, ha nem vagy hívő keresztény és szülsz legalább két gyereket, az nem jelenti azt, hogy ez a normális. Én pont letojom ki mit gondol, az én életem én alakítom és nem, nincsenek anyagi különbségek a gyermek után járó juttatásokban aszerint, hogy házasok-e a szülők avagy sem, de ha lenne sem kötnék meggyőződésem ellenére érdekből papírházasságot e miatt. Mint a középkorban, komolyan, hadd döntse már el mindenki maga, miképp akar élni, nem lesz senki több attól egy dekányival sem, hogy meggyűrűzték, ha meg komplexusai lennének nélküle, akkor az ő készülékében van a hiba. Nem mindenknek az a non plus ultra, hogy hercegnőset játsszon egy napig a habcsók ruhában és nem álmodik kislány korától minden lány erről, engem konkrétan a víz kiver, ha csak rágondolok, ettől persze még hajrá, házasodjanak, engem ugyan nem zavar, a két tanús még kifejezetten szimpatikus is, ha azt se tenném. Mellesleg ami a papírmunkát illeti, lényegesen kevesebb vesződség egy apasági nyilatkozat, mint egy évekig húzódó válás, a statisztikát meg mindenki ismeri. Ettől függetlenül megértem, mások meg engem értsenek meg és ne tudják már jobban helyettem, hogy milyen is a párkapcsolatom immáron 27 éve és ne törjenek pálcát felettem a "Kovácsnék"., bár ha boldogok lesznek tőle, akkor azán felőlem megtehetik, lelkük rajta.

Annyit még hozzátennék, hogy akik valamilyen számomra felfoghatatlan okból kifolyólag leragadtak a 200 évvel ezelőtti állapotoknál, azoknak elárulom, bármikor lehet olyan nyilatkozatot (tanúkkal kézzel írottan, vagy hitelesíttetve) tenni, hogy akadályozottság, beszámíthatatlanság (ide tartozik a kórházi ápolás is) stb...esetén ki dönthet helyette, illetve kit lehet tájékoztatni az állapotáról, eleve ki a sürgősségi értesítendő (ICE), persze ezt csak a parások kedvéért, ha valaki szorulna miatta, és hivatalos irat fétise van, egyéb esetekben simán működik nélküle is, de legyünk akkor szabálykövetőek.