Másnak is voltak hasonló "félelmei"?
Igaz, még nincs gyerekem, de ha minden jól megy, akkor a közeljövőben nagyon is aktuális lesz a dolog. Igazából fogalmam sincs, hogy akarok-e igazán gyereket, néha van olyan érzésem, hogy igen, viszont többször érzem azt, hogy nem. Óvónő vagyok, és látva a mai gyerekeket nagyon el tud menni a kedvem tőle.
A másik dolog meg az, hogy nem tudok mit kezdeni az újszülött babákkal. Amikor már betölti a 3-4 éves kort, az már jó, de csecsemőként mit lehet csinálni egy babával azon kívül, hogy megetetem, altatom, nyugtatom, ha sír és elviszem sétálni? Nem vagyok az a gügyögős fajta, nagyon távol áll tőlem ez is.
A másik félelmem meg az, hogy mi van, ha nem fogok hozzá kötődni? Ha türelmetlen leszek? Ha egy idegbeteg, frusztrált anyukává válok?
Vagy ezek a dolgok megváltoznak, ha megszületik az első gyerek?
Nem azt kell nézni, hogy ma milyenek a gyerekek, hiszen nagyrészt a szülőkön múlik a nevelés kérdése. Ha lesz sajátod akkor te fogod nevelni úgy ahogy helyes. Az anyai gondoskodás és szeretet jönni fog magától. Eleinte persze leköt az etetés altatás fürdetés, de ezekben a pillanatokban is meg lehet találni az örömöt. Elégy egy apró mosoly, ásítás vagy maga a látvány ahogy alszik. Számomra a szoptatás kifejezetten meghitt pillanat volt, legszívesebben el nem engedtem volna. Ahogy növekszik és elkezd érdeklődni a dolgok után tudsz vele játszani. Én nem feltétlen gyerekdalokat énekeltem, sőt (meg lehet botránkozni nyugodtan) a kisfiam baba korában a hard rock zenétől nyugodott meg legkönnyebben, és nem ijedt meg tőle, még el is aludt. Persze ez lehet azért mert terhesen állandóan azt hallgattam mert engem megnyugtatott.
Összegezve: Ne nézd a környezetedben lévő gyerekeket, hiszen minden gyerek más.
Az anyai ösztön meg jön amikor kell és tudni fogod mikor mit kell tenned
Anyává kell vállnod,hogy a félelmeidet legyűrd.
A te gyermeked más lesz mint a többi.Szerelem lesz a javából.
Emlékszek mikor még nem volt gyermekunk a férjemnek mondtam hogy szerelmem.
Kijöttek a sógornőmék és szolt hogy szerelmem!én meg szóltam a férjének.Kiderült hogy a kisfiának szólt...nekem nagyon fura volt.El se tudtam képzelni milyen érzés lehet kóztük.
És mikor megszületett a fiunk az tényleg szerelem volt es az is mai napig.:) most varjuk a kistesóját,10 hetes vagyok.
Én úgy gondolom jóirányban átformált az anyaság.
A babának semmi más nem kell az elejèn csak a szúkségleteit lásd el és szeresdd.Nyugtasd.Énekelj neki.Nagyon fontos az első év hogy telik el köztetek.
Készen állni szerintem senki nem áll erre készen.Sosincs az a pillanat hogy na akkor most meg van minden adott a dolog...hha halogatni akarod mindig lesz miért..de szerintem nem érdemes.A legnagyobb szeretetett ő és a férjed adhatja neked.Így váltok családdá.
Minden jót,óvonéni!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!