Aki eltökélten nem akar gyereket, megbánja később?
Van közöttetek olyan, aki indokoltan nem akart gyereket, de megbánta amikor már kifutott az időből? Le lehet így élni az életet hiányérzet nélkül?
Nekem kb. 20 évesen volt az első méhen kívüli terhességem. Mivel szinte az utolsó pillanatban kerültem a műtőasztalra belső vérzés miatt, és mert nem ismerték fel időben, elég nagy műtét volt. Nem elég hogy nehezen gyógyultam ki belőle, még az akkori pasim puritán szülei is megaláztak. Majd 40 éves koromig még háromszor kerültem műtő asztalra, akkor már a férjemtől. Akartunk gyereket, de egy terhesség szintén méhen kívül sikerült, csak szerencsére addigra már "divat" lett a laparoszkópiás műtét, így nem trancsíroztak szét. A másik kettő pedig vetéléssel végződött. A hab a tortára, hogy egy rokonom fiatalon meghalt a terhessége 40. hetében babával együtt.
Jelenleg úgy érzem, hogy már undorodok az egésztől, és abszolút nem akarok gyereket szülni. Csak a férjemet sajnálom, hogy ezt nem adhatom meg neki. Ez egy borzalmas érzés, dilemma. Attól félek, sokkal inkább a férjem miatt fog bűntudat gyötörni később, mint magam miatt. Mert ha önző vagyok, magam érdeke a fontos, de nem tudom mit kapok a fejemhez később, ha megöregszünk. Egyelőre úgy tűnik elfogadta a döntésemet, mert nem tud mást tenni, de félek attól, hogy neki lesz rosszabb. Hozzá teszem még, hogy egyébként nem védekezünk, egy petevezetőm van, az is sérült, mert műtve volt. Ezen kívül 42 éves vagyok. Azt látom a férjem épp úgy szenved ettől a dilemmától, mint én. Nem nagyon beszél róla, de látom rajta, hogy ez egy kérdőjel számára is.
A te eseted teljesen érthető, én nem tartom önzésnek ha eleged van. :(
És a férjed hozzáállását is 100%-ban el tudom fogadni, én sem tudnék más gyerekére a sajátomként tekinteni - ezt nem lehet erőltetni, szerintem.
Ez inkább számomra valamiféle gyászolási folyamathoz hasonló, egy időbe bele fog telni amíg mindketten feldolgozzátok, elfogadjátok a helyzetet, gondolom végigmentek majd a vádolós, megbánós, másikat hibáztatós, saját magatokat hibáztatós, depressziós, kétségbeesős és mindenféle stációkon.
Nekem van olyan barátnőm, aki 38 éves koráig nem akart gyereket, ezt sulykolta magába évtizedeken át, szívesen meg is műttette volna magát, aztán egyszer csak átkapcsolt az agyában egy billentyű, és azóta nagyon szeretne babát, de immáron 4 éve nem jön össze... De ez tök más eset mint a Tietek.
"Én most tényleg irtózom már az egésztől, ..."
Konkrétan mitől irtózol? A terhességtől? Az orvosoktól? Az újabb sikertelen terhességtől?
Ne érts félre, megértelek. De ha nagyon szeretnél a végsőkig küzdenél és a férjed is.
Az a végső búcsú. Sokaknál ott "tudatosul", hogy nincs többé.
Viszont én sem szeretem a temetéseket, mert nem arról szól amiről kéne.
Inkább arról, hogy ki hogy öltözött fel, ki mennyire sír vagy miért nem sír. Milyen koszorút vett és kinek a neve van ráírva...
Életükben nem is kedvelték egymást, évek óta nem beszéltek de úgy zokog, mintha a legfontosabb személyt vesztette volna el.
Sajnos mostanában voltam 1-2 temetésen és ezt láttam. 😞
Hát te azért nem a tipikusan gyereket nem akaró nők táborát népesíted szerintem.Akartál de nem jött össze és kiábrándultál.Lehet épp azért lett mindkét terhességed méhen kívüli, mert olyan mértékbe sérült a petevezetéked ami miatt máshogy természetes úton nem megy.Lehet ha eleve beültetik neked inszeminációval jó helyre akkor már volna 1-2 gyereked és boldog volnál ahogy a férjed is.
Lélekben feladtad.Lelkileg belebetegedtél a vetélésekbe.Szerintem az sem egészséges ,hogy még 10 év távlatából emlékszel(ez csak egy tippelt év), hogy téged a volt barátod szülei megaláztak.El kell felejteni a múltat is.De te valahol elmaradtál és vergődsz.Nem gondoltál még arra, hogy pszichológushoz is elmenj?
Arra felkészültél, hogy esetleg a férjed addig vívódik míg egyszer csak rájön van más út is és elhagy? Nem gonoszságból, rosszindulatból kérdezem, de ha valóban vágyik rá ez is előfordulhat.
Szomorú történet a tiéd, tiétek.Nem irigylem az élethelyzetetek.Kívánom, hogy számotokra legjobban alakuljanak a dolgok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!