Mikor éreztétek, hogy büszkék vagytok a gyereke (i) dre, mikor hatott meg titeket egy-egy tette?

Sok ilyen van. Ha valami tőlem tanult jó dolgot elsüt másoknál, amire nem is gondoltam volna, hogy figyel, az nagyon megható, jó érzés, hogy hatással vagyok rá.

Ha valami olyat csinál, amit sosem gondoltam volna mert nem tanítottam, akkor is. Legutóbb kérés nélkül vitt egy széket egy csoporttársának, aki nem tudott leülni. Ez hatalmas dolog egy 3 évestől, tőle meg pláne.

Vagy mikor kiáll az akaratáért idegenekkel szemben. Ezt biztosan nem tőlem látta(sajnos), mégis benne van.

Amikor úgy érzem olyan irányba tart, mint amilyenbe szeretnèm, olyankor vagyok büszke.

Egyik amikor játszotéren még kevésbé birt mászni, lehuppant a földre, sirt, én pedig neki álltam biztatni, sebaj, segitek, azért is megcsináljuk, aztán átnéztem volna a csuszdahoz is, elindultam es ahogy elfordultam, felmászott és egyedül megcsinálta:) együtt örültünk! :)kicsit olyan erzesem lett, mintha egy hatalmas hőstett vált volna valora egy kis ország kicsi játszoterén a szürke hétköznapokban

Vagy pl van egy hazudos szomszedunk, pletykás, illegalisan élnek, nagy fia van, akit az akkori kétévesem kicselezett. Anyukával epp beszelgettem, a fia nem engedte fára maszni a gyerekem, igy ő elkezdte a labdajat rugdosni amit szinten nem adott oda, de a labda miatt leugrott a fárol a nagyfiu es egyből odaszaladt a gyerekem a fához/fára. Anyuka is észrevette a szitut:) rengetegszer képes másokat az irigységükre alapozva kijatszani. Mint pl amikor rugóshintazni akart de ültek rajta, nekiallt a kislany lapátjával játszani, aki erre sipákolva otthagyta a hintát es a gyerekem el is foglalta azt. Vagy amikor elakartak tőle játekot venni gyorsan elboritott egy jatszon levő kisebb betoncsövet(ami kb ugy billegett mint a keljfeljancsi), es mindenki rámozdult arra a "játékra" es az övé már nem volt érdekes nem vették el.

Olyan termeszetességgel old meg eltereléssel helyzeteket hogy nem is erti én minek örülok amikor negdicserem hogy megvédte a játékát 2 évesen.

Ilyesmik töltenek el büszkeséggel

A legutóbbi akkor volt, amikor egy SNI-s ovis csoporttársát úgy gondolta "megszelidíteni", hogy visz neki virágot.

3 évesen szerintem nagy szó, hogy nem agresszióval vág vissza, hanem kedveskedéssel.

*hogy rosszindulatu.

Mert nem az.