Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Szerintetek rossz anya vagyok?

Szerintetek rossz anya vagyok?

Figyelt kérdés
Terhességem alatt jutottam kórházba több mint egy hónapig voltam ott...placenta previával...majd jött a császár a 33. héten ...a császárt követő nap újabb műtét belső vérzéssel..nem bírtam lábra állni 3 napig 2x kaptam vért...utána láthattam a babámat először...aki inkubátorba feküdt a tüdejét erősítették,lélegeztetőn volt..egy hét múlva kivették és pólyába került a tejecskét még csövön kapja ...meg kell tanulnia cumisüvegből enni ahhoz hogy haza engedjék de még nagyon gyönge....én pedig kivagyok készülve idegileg lelkileg...voltam bent a kicsivel 3 napot még ...de annyira kiborultam az összes történtek miatt meg hogy állandóan be vagyok zárva hogy haza kellett jönnöm hogy össze szedjem magam...utána ha már a kicsi is jobban lesz és erősebb vissza szeretnék menni....szerintetek rossz anya vagyok hogy otthagytam a kicsit a kórházba ????
2018. ápr. 24. 10:13
1 2 3
 11/22 anonim ***** válasza:
73%
Gondolom ha bent maradsz sem ulhetsz naphosszat mellette. MAradj otthon egy napot, pihend ki magad, aztan visszamesz. Vigyáznak ott rá, igazábol sokat úgysem tudsz tenni.
2018. ápr. 24. 11:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/22 anonim ***** válasza:
53%

Egyszerűen undorító, hogy ennél a kérdésnél is megy a lepontozás, gondolom olyanoktól akik sosem voltak ilyen helyzetben.

Kérdező! Mikor akarsz visszamenni? Az anyatej fontos lenne a babádnak. Abban szerintem semmi rossz nincs ha néha fél napra hazamész.

2018. ápr. 24. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/22 anonim ***** válasza:
92%

Az oké ha fél nap, egy nagy alvás vagy pl. a kutyus megszeretgetése, de ez hogy "ha már jobban lesz és erősebb vissza szeretnék menni" ez kimondom:gáz! Ebben ugyanis benne van hogy kvázi te úgyse tudsz semmit tenni hát otthon várod a telefont hogy "anyuka, már jobban lett, jöhet"...

Én nem azért voltam anno bent vele mert bármit is tenni tudtam volna hanem mert ott AKARTAM lenni!

2018. ápr. 24. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/22 anonim ***** válasza:
95%
Szedd össze magad és menj vissza!! Igenis szüksége van rád! Megértelek, hogy kiborultál, de tényleg menj vissza. Attól nem kell megijedni, ha most még az elején az anyai szeretet amit vártál nincs, hónapok mire kialakul, főleg első babánál. De a gondoskodás, óvás már ilyenkor is benne van minden nőben. Nem tudom mit érezhetsz, nem voltam ilyen helyzetben, nem is ítéllek el. Én úgy érzem, nem tudtam volna otthagyni, de nem tudhatom igazából. Sírd ki magad otthon, nyugodtan sajnáld magad, beszélgess akivel szeretnél párod/anyukád/barátnőd, aztán rázd meg magad és menj vissza. Kitartás!!
2018. ápr. 24. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/22 anonim ***** válasza:
93%
Én nem vagyok szuperanya, pl férjem volt gyesem első gyerekünkkel, de kemény vagyok, így nem hagytam volna ott a gyereket. Harmasikreket szültem. Két hónapot feküdtem bent terhesen, majd másfél hónapot a picen. A kislányunk kétszer meghalt, újra kellett éleszteni, majd egy halálos betegség diagnózisát kaptuk meg rá, szerencsére tévesen , de végül így is nagyon komoly bajt találtak nála. Közben a másik két gyerkőcöt elláttam egyedül. Három hét múlva újra kellett engem is műteni, napokig infúziós állvánnyal, majd kivezetett katéterrel közlekedtem, etettem, fürdettem. Végül hat hét után hazajöhettünk, de első dolgom volt specialistát keresni a kislánynak és most megint kórházban fekszem vele (vagyis ő fekszik, én ülők egy széken), pedig a héten újra meg akarták műteni. Megértem, hogy nehez. Én is szenvedtem, hogy 3 és fél hónapig bent kellett lennem, ráadásul a nagy testvér itthon várt minket, de anyukák vagyunk, ez a dolgunk. Most összeszedted magad és újult erővel legyél mellette. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a kislányunkat a halál torkából az hozta vissza az orvosokon kívül, hogy felváltva ültünk mellette és biztattuk. Én nem lennék képes otthon nyugodtan pihenni , míg a gyerek bent küzd.
2018. ápr. 24. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/22 anonim ***** válasza:
31%
Na de mennyi időre jöttél el és egyáltalán hogyan? Fel vagy véve az osztályra, nem is jöhetsz ki. Ha napokra otthagyod, akkor talán örökbeadják inkább, vagy legalábbis biztosan szoros megfigyelés alatt lesztek évekig, mert könnyen alkalmatlannak tűnhetsz az anyaságra.
2018. ápr. 24. 15:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/22 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem semmi sem mentség arra, hogy otthagyod a babádat. Mások is végigcsinálták már ezt, sok ezer nő, köztük én is. másfél hónapot terhesen, egy hónapot a PIC-en. De a babának szüksége van rád.
2018. ápr. 24. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/22 anonim ***** válasza:
100%

Az én szememben igen, rossz anya vagy.

Napokra otthagyod az újszülött gyereked akinek rád, illetve a tejedre lenne szüksége? Normális vagy???

Ha kézbe még esetleg nem is foghatod, legalább az anyatejtől ne fosztanád meg!!!


Én is voltam hasonló helyzetben, bár szerencsére nem hosszú hetekig. Tőlem szülés utáni 3. napon vitték el a lányom, mentem utána a másik kórházba, 3 óránként mehettem be hozzá megszoptatni.

Kimerült voltam, de fel sem merült bennem, hogy ne lennék a közelébe!

2018. ápr. 25. 09:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/22 anonim ***** válasza:
48%
Jezus..Vagom h stresszes volt,most is az de bent hagyni a gyereked az durva.Idegenekkel hagytad bent!Legyen is lelkiismeret furdalasod emiatt.Egy anya ilyet nem csinal.IDEGENEK PLS
2018. ápr. 25. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/22 anonim ***** válasza:
48%
Ja es a masik:Egyetertek a 15-ossel.AZ ELETEERT KUZD A GYEREKED B+
2018. ápr. 25. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!