Mi volt számotokra a legnagyobb meglepetés terhességgel/szüléssel/babával kapcsolatban?

1: a szoptatás jön magától. Nem. Harcolni kell érte. Főleg az elején. Legalábbis velem így volt. 1 hónap után sem sikerült rendesen beindítani.. Ha előre tudom, hamarabb keresek tippeket ehhez.

2: Szülés utáni szervi változások. Szülés óta meg van süllyedve a méhem. Teljesen váratlanul ért, hogy ilyen megtörténhet.

3: Hogy a legtöbb esetben szülés után harcolni kell a libidóért. Nálam még mindig nullán van, pedig több mint 1 éve szültem.

Szerencsések azok akiknél nincs ilyen gond.

Hogy a baba nem rág “egyből”.

Hónapokon keresztül kellett vigyázban állnom amikor már darabos / szilárd ételt evett. Folyton megakadt a torkán és nem tudta kiköhögni.

Azt hittem fokozatosan rájön, hogy kell csámcsogni, de nem. A fiam 13 hónapos volt mikor végre elkezdte mozgatni az állkapcsát és elkezdett rágni. Azelőtt mindent egészben nyelt le.

Kicsit röhejes, hogy a szenvedők akiknek szörnyű tapasztalatai vannak nem lettek (annyira) lepontozva bezzeg akiknek "szerencséjük" volt és nem vagy kevésbé voltak rossz élményeik, inkább pozitívan lepődtek meg le vannak pontozva a sárga földig.

Tényleg ennyi irigy és megkeseredett ember van itt?

Az ilyenek miatt fél annyi szerencsétlen fiatal nő, mert azt hiszik a terhesség és az anyaság törvényszerűen nyomorulttá teszi a nőket kívül-belül.

Számolom a perceket ameddig elérem a 0%-t ezzel a kommenttel. Óra indul!

Meglepett, hogy vajudás alatt kikapcsol a fájdalomérzés és a szülés meg sem kottyan

Elsőre meglátni az ujszülöttem, meglepett, milyen gyönyörű, és ez nem mult el, átlagnál szebbnek tartom

Más nem lepett meg, de értek váratlan negativ dolgok.

Eleinte külföldön voltam terhesvizsgálatokon,(sima kinti tb alapon), a doktornő velem örült a babának, szakértelme kimagaslo, 10 hetesen már nemét megmondta és eltéréseket, képeket kaptam, itthon meg uh 10 másodperc, baba 2D , szinte kivehetetlen, lekezelő stilus, infokat visszatartanak, képet, termékmintákat, ismertetőanyagokat nem adnak, stb.a bánásmod az emberit meg sem közeliti.

Es hasonlo precedensek.

Pár honapos babámmal korházban nem maradhattam volna együtt, igy saját felelősségre haza kellett hoznom, utána vezették be a bababarát stilust

Stb

Nagyon vartuk, nehezen jott ossze, szuper terhessegem volt. Hamar ataludta az ejszakat. Jo gyerkoc, de makacs. Lassan 4 eves. A legszornyubb a bolcsibe beszoktatas, a sok betegseg, a legtobbjet atadta nekunk is. Az valami katasztrofa. Illetve a dackorszak megtepazta az idegeimet. :) Alapvetoen minden megszepul kesobb. Tehat orult, nagyon rossz dolgokat nem tudok irni.

A szoptatas nekem hihetetlennek tunt es nem ugraltam erte, de vegul teljesen termeszetesen csinaltam az elso pillanattol.

1) Nem mindenkinek múlik el a hanyinger, hányás a 12.heten..

2) Gondoltam, hogy nem bírom majd a vajúdást, de hogy ennyire nem, azt nem. És baromira nem a baba járt a fejemben. Meg lehet kövezni. A kitolas(horror volt egyeb okból) pedig megkönnyebbülés volt inkább. 3)Meglepodtem, hogy apás szülés volt, es nem saját magát sajnaltatta, hanem a végére meginkabb belémszerelmesedett. :D

4) Azt hittem, hogy legalább a saját újszülött gyerekem szépnek látom, de nem, maradtam realista :D

5) Tudtam, hogy ezutan 0-24ben az év minden napján felelosseggel tartozom erte, de akkor is mas ezt minden nap megelni, hogy oké önző vagyok sokszor, mert azt is kell, de baromira nem en vagyok az első leginkabb. Illetve nekem is szükségem lenne még anyara(szuleim koran meghaltak), de mar ennek a kis embernek van szuksege rám. Neki jelentem azt, amit nekem az én szuleim.