Szerintetek a doki részéről illett volna egy bocsánatkérés? Cserben hagyva érzem magam, de meg is értem.

Nagynéném szülész-nőgyógyász, csak nem itthon, hanem Németországban dolgozik. Hiszed vagy sem, ott a szülészorvos jóformán bent sincs a szülésnél. Mivel normális esetben ez megy magától. Persze, előtte vizsgál, meg közben is ha kell, de a szülésznő az, aki felügyeli a szülést és persze hívja a dokit, ha gond van, akinek kötelessége is jönni.

Van ilyen, hogy el kell mennie, nem a repülője indult a Bahamákra... Az ügyeletes ellátott volna, ha komplikáció van.

Attól mert a te férjed nem volt ott veled nem ez a normális.

Persze hogy a saját feleségéhez rohant,harmadik trimeszterben vagyok én is, normalis férj nem hagyja egyedül a rosszul levő feleségét (ferjem pl szólt előre ha eltűnik melóbol akkor hozzám rohant)

Ne kezd el ezzel lejáratni mert nem lesz olyan kismama aki veled ért egyet,nem nyaralni ment el mellőled

Nálam úgy volt ahogy a 12es írta. Már bent feküdtem, túlhordtam. Az ügyeletes orvos megvizsgált, hívták a fogadott orvosom. Ő is megnézett, ez 23 óra után volt. Mondta, hogy reggelre lesz meg a baba. 4 óra körül bejött, mert a család már nagyon izgult így megnézte mi újság. És a legvégén szóltak neki mikor már látszott a picuri haja. A szülésznő és egy nővér végig mellettem volt, legalábbis a férjem ezt mondta.

Nem hagyott magadra, biztos szólt valakinek, hogy lelép. Igen, utólag elnézést kérhetett volna, de nem tudjuk, hogy lett e baj náluk. Ha igen, természetes, hogy a felesége/gyereke a legfontosabb és nem azon jár az esze, hogy nem volt jelen a szülésednél. Én megértem. Azt is, hogy veled történt, őt akartad, hogy jelen legyen, bíztál benne, de vannak olyan esetek mikor...csúnya így mondani, mivel ti is emberéletek vagytok/voltatok abban a szituációban, de neki csak munka. Mint ahogy a te munkád sincs olyan fontos, mint a családod. Lépj túl rajta, nem kell megkeresned. Lehet, ha jobb helyzetben lesznek eszébe fogsz jutni. Nem veled akart kiszúrni!

Bocs, de ha a feleségem és a gyerekem élete forogna kockán, pont leszarnék egy idegent, akit esetleg megbántottam.

Ha pedig valamelyikük meghalt - esetleg mindkettő -, akkor meg abszolút nem izgatna.

Megszültél? Igen, az a lényeg, a pénzt nem kell odaadnod, de hagyd békén a dokit.

Nekem kicsit más a szitum, de leírom. Nagyon jó a viszonyom a nőgyógyászommal, eü-s vagyok én is. Nem fogadott el pénzt, mindig többet voltam benn Nála, mint a többi beteg. A 30.héttől jártam szívhangra, 37.héttől már 2 naponta, mert óvatos volt. Ő nem UH-zik, de minden UH után megkért, hogy hívjam fel, már benne is voltam a telefonba, mert már a nevemen szólított amikor felvette. Mondta, hogy időben szóljak, ha beindul a szülés, Őt hívjam, ne a kórházból és ne a szülésznő hívja, hanem én 10 perceseknél.

Végül nem hívtam mikor beindult, mert nagyon rendszertelenül jöttek a fájások, hol 2 percenként, hol 15 percenként. A lényeg a lényeg, hogy végül elég gyorsan (5-6 óra) megszültem, de nem érték el. Úgy, hogy tudta, hogy 40+5 napos vagyok, szóval gondolhatta, hogyha a kórházból hívják éjfélkor akkor szül az egyik betege. Másnap este odajött sűrű bocsánatokat kérve, hogy ne haragudjak, de a lányának lázgörcse volt és rohantak a kórházba. Nekem a bizalmam egy pillanatig nem ingott meg! Sőt! Első a család!

Már várom a 2.babát és többször mondta, hogy bármi lesz be fog jönni a szülésre:).