Naponta hány sérülést okoz neked a gyereked?

Persze, minden alkalommal mondom, hogy fáj, van, hogy rá is játszom, ha nagyon zavar, hogy egy bocsival elintézi. Mindig mondja, hogy bocsánat, van, hogy megsimogat, és megy tovább. Ha ideges leszek a fájdalomtól, pl az utóbbinál, akkor elsírja magát, sajnálom anya, és látszik, hogy tényleg sajnálja, abba se tudja hagyni a sírást és bújik. Azt szoktam mondani, hogy semmi baj, majd meggyógyul, tudom, hogy véletlen volt. Szoktunk tapaszt is ragasztani.

Tudom, hogy nem direkt van, van hogy tudja is, hogy az fájhatott, és akkor egyből mondja, hogy bocs, mielőtt szólnék, hogy fájt, de egyszerűen nem figyel oda jobban. Igen, azt is mondom, hogy figyelj oda, de olyankor látom, hogy szinte szorong úgy figyel, és elveszti a lelkesedését.

3 éves.

Ülhet a nyakamba nekem is, meg mászhat rám is.

Olyan szokott lenni, hogy én vagyok a ló, alámmászik bújócskázásból, ki a fejemnél a kezem között és puff, hátracsapja a fejét, hogy felnézzen rám. Na itt felrepedt a szám már párszor.

Mint egy elefánt a porcelánboltban. Érdekes, hogy tárgyakat ritkán ejt el, vagy ritkan tör össze, szóval nem hiszem, hogy ügyetlen lenne.

Egyébként ezek jó játékok szerintem, igényli is az ilyesmit, le is fárasztja, szóval felhagyni nem akarok vele.

Máshogy meg gondolom nem tanulja meg.

Nem nagyon ismerek olyan anyukát, akin mászkálhat a gyereke és bohóckodnak is, szóval fogalmam sem volt, más gyerek mennyire óvatos ilyenkor, de ezek szerint jól sejtettem, hogy az enyém extra figyelmetlen.

Az ajtó meg fiókosdi is nagyrészt játék közben van, de pl előfordul, hogy rohan a bevásárlókosarat tolva és irányt vált hirtelen és belém ütközik.

Talán majd kinövi.

Ha van valami jó ötlet, azt szívesen fogadom.