Titeket mennyire zavarna ha valaki kifizetné a gyereked iskolai szinház bérletét, -amire neked amugy nem volna keret?

Nehéz kérdés. Kutyául fájna, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy a gyermeket színházba járassam, ha neki egyébként lenne rá igénye. És pontosan emiatt gy lennék vele, hogy ha úgy eljuthat, hogy valaki kifizeti helyettem, menjen.

Viszont ki akarná kifizetni? Pedagógus, legjobb barát szülője vagy kvázi idegen. Mindenkitől nem fogadnám el, rémeket látnék.

Hálás lennék érte, hogy nem kell a gyerekemnek kimaradnia a színházból a rossz anyagi helyzetünk miatt.

A rossz anyagi helyzet persze zavarna de a büszkeségemet a gyermekem érdekében félretenném és nagyon megköszönném. Hidd el, aki segít neked nem néz le emiatt csak hálás a sorsnak, hogy az ő gyerekének nem kell nélkülöznie és mivel lehetősége van, igyekszik segíteni másokon.

Nálunk is az osztály sokszor összedobta a színház/kirándulás árát egy-egy gyereknek, nincs ebben semmi ciki. Csak jobb úgy rendezni, hogy a szülőin beszéljétek ezt meg és a gyerek ne tudja, mert neki esetleg ciki lehet.

Örülnék, hogy aki teheti, segített egy szegényebb embernek. Az, hogy a gyereknek tette, és ezzel kulturálódhat a gyerekem, az különösen jól esne.

Mi tavaly egy ajándék erejéig fogadtunk örökbe egy kisfiút. A kért ajándékot megvettük neki (ovis fiammal adtuk át). Anyuka örült, hogy a fia kap ajándékot.

Nem vagyunk gazdagok, de jól élünk. Ha tehetem, segítek. Szívesen segítek, nem nézem le, aki nem engedhet meg magának dolgokat. Gyerekként nagyon szegények voltunk. Annak is örültem, ha adományként ruhát kaptam...

Tanárként kerülhetek olyan helyzetbe,hogy nem minden gyerek jön el egy kirándulásra például,vagy nem ballag el,mert nincs pénze egy fehér ingre sem...tapasztalat sajnos. Ilyenkor az íratlan szabály,hogy nem szabad kifizetni. Nehéz megállni,de muszáj sajnos :(.

Ezt azért írtam le,mert ha az osztályfőnök adja át a szülőnek, jogosan hiheti az anyuka,hogy az iskolától kapta a lánya a bérletet. Márpedig azt nem lehet. Ha meg megmondja,hogy az egyik szülő vette meg,akkor megint megy a találgatás (rosszabb esetben). Jó esetben simán elfogadja a szülő mindenféle hátsó gondolat nélkül,és szépen megköszöni.

Nem lehet, hogy ilyen esetben a tanító lerendezi az anyagiakat, a gyerek/szülője felé pedig úgy kommunikálják le, hogy valaki lemondta, beteg lett, felszabadult egy hely, mehet a gyerek?

Nekem rohadtul kellemetlen lenne, ha a gyerekem valami olyat "csak úgy" kapna, amit mi nem engedhetünk meg magunknak... és hát ha kicsiről van szó, lehet, hogy nem fogja megérteni azt, hogy ha most mégis lehet, akkor legközelebb miért nincs, aki kifizesse? Hát akkor majd legközelebb is a tanítónéni! vagy az x anyukája lerendezi... de ha nincs legközelebb?