Titeket nem zavart, mikor először hagytatok ki szilveszteri bulit vagy akár sima bulit a kicsi babátok miatt?

Ne csináljátok már...mi az, hogy kibuliztam magam?

Erre van egy határ, hogy ideáig normális?

Minden korszakban van helye a szórakozásnak.

Nekem most 7hós a babám, most nem mentünk de jövőre fogunk.Mamáék már alig várják, hogy ott aludjon a gyerkőc.

Akinek gyereke van üljön otthon??

Persze aki gyerek előtt sem járt persze, hogy nem vágyik.

Kérdező!Teljesen normális, hogy vágysz, de most másnak van itt az ideje.Lesz még alkalmad bulizni!

Nem vagy egyedül!☺

ma 22:35

Végre egy normális válasz.

Először nem zavart egyáltalán, két hónapos volt a babám még csak, és brutál sokat ébredt éjjel, én meg nagyon nehezen viseltem az alváshiányt, szóval örültem, hogy élek, egyáltalán nem kívánkoztam bulizni.

Következő évben már szívesen mentem volna, akkor kicsit rossz volt, hogy az egész baráti társaságom bulizik, én meg otthon remetéskedek egyedül. Mivel egyedül neveltem a kisfiam sokáig, ezért tényleg semmi társaságom ilyenkor nem volt, a barátaim többségének még most, 10 évvel később sincs gyereke, csak egy-két embernek, de akkor épp senkinek nem volt rajtam kívül. Úgyhogy olyat sem lehetett csinálni, hogy más kisgyerekesekkel összejönni szilveszterezni.

Azóta persze voltam már szilveszterkor bulizni tíz év alatt, de az elmúlt pár évben megint nem voltunk (idő közben férjhez mentem), a kisebbik gyerek most lesz két éves, tavaly, tavaly előtt például egyértelmű volt, hogy nem megyünk, előtte való évben szimplán csak nem volt kedvünk. Idén szerettünk volna menni, de nem volt, aki vigyázzon a fiúkra, úgyhogy itthon voltunk. Hiányérzetem most egyáltalán nem volt, nem rágtam magam miatta, hogy a többiek szórakoznak, mi meg itthon vagyunk, csak egyszerűen jó lett volna egy nagyot bulizni, piszok nehéz év van mögöttünk. De jól elvoltunk így is.

Egyébként meg nem értem azokat, akik magas lóról osztják az észt, és veregetik a saját vállukat, csak mert ők nem kívánkoznak szórakozni. És? Ez valami érdem? Attól te jobb vagy, hogy nem szeretsz bulizni? Aki meg szeret(ne), az rosszabb? Nevetséges, aki ez alapján von le bármiféle következtetést :D

"Ne csináljátok már...mi az, hogy kibuliztam magam?

Erre van egy határ, hogy ideáig normális?"

Nem határ, hanem érzés, amit én érzek, te meg valószínűleg extrováltként nem.

A szilveszteri kötelező bulizás már tiniként is fárasztónak éreztem attól függetlenül, hogy év közben eljárogattam.

Felnőttként pedig az év közbeni eljárkálásról is leszoktam, mert már nem okozott örömöt. Ebbe miért kell belekötni?

Tegnap altatás után filmet néztünk, összebújtunk, éjfél után 5 perccel pedig már aludtunk. Ilyen nekem egy tökéletes szilveszter.

És abba miért kell bele kötni, hogy valakinek hiányzik?

Nem vagyunk egyformák, ennyi. Attól, hogy anyák lettünk akkor már soha többet nem mehetünk el bulizni, mert “úristen egy fél éjszakára sem hagyom otthon a gyerekem”?

Nem gondolnám, hogy attól, hogy évente 2-3 alkalommal elmegyünk bulizni, még rossz anyák lennénk. És a bulizás csak a tiniknek való? Mert 25, 30, vagy 40évesen nem lehet elmenni buliba? A gyereknek sem jó ha non stop együtt vagyunk.

Nincs azzal sem baj, ha valakinek ez nem igénye, nyilván mindenki más, de ne vesszünk már ezen össze, meg ne pontozzuk már le azt a sárga földig, aki vágyik egy kis kikapcsolódásra!