Szülők! Mennyire nehéz elfogadni azt, hogy közösségbe kerülve a szülei számára legfontosabb gyerek a közösség részévé válik, és a közösségben nem ő lesz a legfontosabb kisgyerek?

A napokban voltam szülői értekezleten, mivel a gyerkőc szeptembertől bölcsis lesz. Én meglepődtem azon, hogy voltak anyukák, akik mindenáron a saját gyerekeik igényeit akarták előtérbe tolni, és szinte nem is reagáltak a gondozónő finom kis megjegyzéseire, hogy ezeket az igényeket nem fogják tudni biztosítani. Hogy jobban érthető legyen: pl. egy anyuka kifogásolta, hogy miért nem fognak foglalkozásokat tartani a gyerekeknek, mert az ő lánya ezt már igényli? (zömében másfél-kétéves gyerekekről van szó) Miért nem mosnak ebéd után fogat, mivel az ő gyereke már mos? Volt aki kifogásolta, hogy miért adnak tejet a gyerekeknek, és ő nem akarja, hogy adjanak, csak a tápszert, amit otthonról behozna..De felmerült a miért adnak gyümölcslevet, és komolyan csapvizet adnak inni? Hát ő majd akkor hoz be a sajátjának palackos vizet, stb. Erre szintén próbálta a gondozónő hangsúlyozni, hogy egy bizonyos határ betartásáig természetesen figyelembe veszik az egyéni igényeket, de nem kivételezhet egyes gyerekekkel.