A gyerkek mellett nem tudok a munkában kiteljesedni?

Nem, nem szűnik, legalábbis nekem nem szűnt meg.

Nagyon hiányzik a gyerekek előtti életem.

Persze ebben a témakörben őszintén beszélni erről halálos bűn és majd jól lepontoznak, de ez akkor is így van.

Egy férfinek ha gyereke születik, ugyanúgy megy tovább az élete.

Ha egy nő gyereket szül, fel kell adja az addigi életét, semmi nem lesz már olyan, mint gyerek előtt.

Persze a gyerek szeretete, csillogó szemei bla-bla, de ez akkor sem kárpótol mindenért.

Szerintem nagyon fontos h olyanra kepezd at magad, amit szeretsz majd csinalni. Akkor nem lesz hianyerzet.

En a jo allasomat kellet lecsereljem a tavolsag miatt. Talaltam kozelebb, kevesebb fituert, kicsivel rosszabb pozicioban allast. Kb ket ev telt el, mire az uj ceg fele ereztem lojalitast. Az elozo cegel 8 evig voltam, gyakran ma is almodok azzal a munkahellyel. Hat ez van. En most gondolkodom atkepzesen mert kezdek belefasulni a szakmaba 14 ev utan.

Vállalkozást indítottam,teljesen más területen.

Szeretem,de nincs benne túl nagy kihívás.Lehet nem is bírnám már,mert 4ünk életének szinte minden megoldandó ügyes-bajos dolga "rámszakadt".

Apuka szemtelenül jól keres,így magától érthetődő,hogy ez így van és így helyes.

Mégis érzek ürességet,hogy ez így nekem nem jó.

A kicsi még csak most kezdte az ovit.

Tehát még jó sok idő,hogy ez változhasson.

Még valami!

Más munkakeresgélés közben rátaláltam arra,ami a HIVATÁSOM lehetne.

Amit nem a pénz,a hatalom,a különböző juttatások miatt végez az ember,hanem mert fontos,értelmes,értékes.

Esélyem sincs belevágni és ez mégnehezebb.