Önzőség igy gondolkodni?

Sajnos a gyerekkorom nem volt egyszerű, szegények voltunk, soha nem tudtam lépést tartani a velem egykorúakkal és eléggé egyedül is maradtam. Emlékszem volt, hogy rágót kéregettem az idősebb diákoktól, a szüleimet sajnos hiába kértem volna arra, hogy vegyenek mert nem tudtak venni. Nem volt sok, divatos ruhám, nem volt annyi játékom, mint másnak. Talán igen, talán nem ez az oka annak, hogy még fiatal felnőttként is játékokat vettem magamnak. Úgy érzem a gyerekkorom tovább élem, mint átlagban az emberek. Nem is akarok (még jó ideig) gyereket e miatt, mert úgy érzem, hogy nem éltem eleget, még mindig nem értem el azokat a dolgokat, amikre nem volt lehetőségem pl a pénz miatt, vagy később a pénzkeresés végett időhiánytól, nem tudtam még érvényesülni. 30 felett lennék, mire gondoltam hogy már lehetne gyerekem, mert előbb nem szeretnék.