11 éves kisfiam nagyon tiszteletlenül beszélt az apukájával, majd azt mondta ő ilyent nem mondott, hogyan tanítsuk tiszteletre?

kamaszodik a gyerek.

Minden gyerek ADHD ha nem hagyod játszani, és nincs fizikailag lefáradva nap végére

Megmondod, hogy csalódtál benne, és látványosan nem beszél róla tudomást, amíg nem kér bocsánatot.

Én ilyenkor kötsög vagyok. Kiszabom a büntetését: írjon egy egyoldalas fogalmazást arról, hogy mit köszönhet az apjának, miket tett meg érte az elmúlt egy évben, amiért hálás lehet neki, és/vagy tiszteletet érdemel. Addig szobafogság.

(1-2 óra látványos szenvedés, mire megírja. De ennyi idő egyedül neki elég kínszenvedés szokott lenni, írás közben pedig ráér gondolkodni.)

igen, én is támogatom a jól időzített sallert. ha az elmarad, később már baaszhatod.

nekem is jól elverték a seggemet mikor loptam a boltból, azóta is hálás vagyok érte.

Miért kell mindent valami betegségre vagy kamaszkorra fogni ??!!! Van a rokonságomban, ismerősi körömben autista (enyhén is meg durván is), down kóros (szintén többféle mértékben), hiperaktív és egyéb SNI gyerek, mégsem tiszteletlen egyik sem a szüleivel. Nem enged meg magának egyik sem ilyen beszédet. Tehát nem betegség, hanem nevelés kérdése. A kamaszkorra sem lehet fogni. A legtöbb kamasz, akit ismerek jól tanul, segít otthon és nem szemtelenkedik. Szülőt minősíti az is, ha a kamasz gyereke nem ilyen. Hanem egy pofátlan bunkó lusta disznó. Ez is nevelési hiba és nem életkori sajátosság.

Én egyszer hülyéztem le anyut 10 éves koromban, mert nem engedett meg valamit. Megjegyzem, jogosan nem engedte. Apu jól elverte a seggem érte és a sarokban volt időm átgondolni miért kaptam ki. Tényleg megtanultam a leckét és utólag nagyon szégyelltem magam a csúnya, tiszteletlen beszédért. Anyukám nem ezt érdemelte. Nagyon sokat tett értem mindig. Apukám is.