Gyerekfóbia, megoldás?

Talán egy pszichológus tudna erre érdemben válaszolni.

Itt nem vagyunk szakemberek, ezt pedig szerintem laikus ember nem nagyon tudja megoldani.

Egyrészt egy elbeszélgetés alkalmával derülne ki, hogy mi okozza benned ezt az érzést, mi a háttere, mire vezethető vissza. Nyilván van valami oka, történt esetleg valami gyerekkel kapcsolatos negatív élmény veled a múltban, ami akár tudat alatt jelen van...

Ha tényleg zavar és túl szeretnél lépni rajta, szerintem keress fel egy pszichológust.

De miért pszichiáter? Szerintem a pszichológus jobb, máshonnan közelíti meg a dolgokat. A pszichológus nem fog gyógyszert felírni, azt én sem javaslom, könnyen függővé lehet válni az ilyen ,,csodaszerektől".

Nézd, vesztenivalód nincs, nem hiszem, hogy lenne mitől félned. Ha nem válik be, még mindig kereshetsz másik szakembert.

Van testvéred?

Nekem nincs, talán ez is közrejátszott abban, hogy tartottam a kisgyerekektől. Már van egy kislányunk, de még most se tudok mit kezdeni más gyerekével.

Én is kerültem sokáig a kisgyerekeseket, babásokat, addíg amíg meg nem született a legjobb barátnőm gyermeke. Akkor erőt vettem magamon és elmentem meglátogatni. Akkor kezdtem el megváltozni, mert rájöttem, hogy semmit nem várnak el tőlem. Még meg is fogtam a kicsit és meg is szerettem.

De ha tényleg olyan jó barátnők vagytok, akkor ezt nyugodtan el is mondhatod a barátnődnek, hogy szívesen elmész hozzájuk, de csak távolról csodálod a kicsit, nem tudod babusgatni. Szerintem ebből nem fog problémát csinálni.

Kérdező, én igazán szeretek anyuka lenni- ahogy írtad, de mások gyereke teljesen hidegen hagy.

A pszichológus nem rossz ötlet, de az is lehet, hogy semmi szükséged rá. Mindenesetre ezt neked kell kideríteni.

Nekem is van ilyen barátnőm, többször hívtam,hogy jöjjön el megnézni a babámat, mindig kifogásokkal élt, hogy nem ér rá, beteg, messze lakom, meleg van, hideg van. Aztán mikor kifogyott az érvekből, jött a személyeskedés, hogy mikor ő betegen a kórházban feküdt, én sem mentem (én akkor 39 hetes terhes voltam, de mindegy. Kicsit rosszul esett, de nem erőltettem, azóta sem hívtam újra, tartjuk a kapcsolatot, de már a barátság nem olyan, mint régen.

Szerintem ne félj a babáktól, nincs bennük semmi félelmetes, de ha annyira tartasz tőlük, akkor igyekezz olyanokkal barátkozni, akik nem terveznek gyereket. Szerintem idővel kinövöd ezt az érzést és majd máshogy viszonyulsz hozzájuk.