Mennyire gyakori, hogy egy első babás anyuka nem stresszeli szét magát mindenen?

Szia! En a legtöbb ido alatt bíztam a babában. Volt egy kicsit nehezebb időszakunk, de segített sokat a férjem és a család. (Szigorúan feküdnöm kellett kb. 8 hetet mert bevéreztem a második trimeszter végén.. Na gondolhatod.. Ott aztán lett volna időm hülyeségeken gondolkozni.. De nem tettem, vagy nem egyfolytaban.. Hanem, tovabbra is bíztam a babában, persze neha bőgtem meg kiborultam.) fontos egy jo orvos, fontos, hogy sose gondolj arra, hogy baj lesz. Ha mégis baj lenne akkor kell majd a jo orvos es a nyugalom.

Mi mar 36 hetesek vagyunk. En mar fel lábon is kihúzom, megbeszéltem a lanyunkkal, hogy bírja meg ki kicsit, magammal meg, hogy minden jo lesz. Ha elkezdek aggódni jon a férjem es jol kioszt.. Vagy anyukám oszt ki.. Esetleg az orvos. :)

Én nem vagyok paramami és nem is szorongtam,se nem stresszeltem!

Van a rokonságban gyerek de ők csak nem voltak velem napi 24 órában.na meg teljesen más.

Én már a kórházban simán gyorsan tisztába tettem,öltöztettem stb...

Sőt még a szülésnél sem ilyedtem meg h sürgősségi császár lesz.úgy vagyok vele felesleges parázni,valami csak lesz.persze ha probléma lenne a gyermekkel akkor máshogy állnék hozzá de az sem biztos!

Első gyerekes vagyok.

A fejemben egyértemű volt hogy nem lesz gond (nem akarok megsérteni olyanokat akikkel valamilyen baj történt). Nem is lett. Persze lehet csak szerencse.

Születés után minden új volt, de picit úgy éreztem túl lazák vagyunk..

Azóta is rugalmas az életünk, nincsen stresszelés, csak a szigorú alvás nyugalom miatt, hogy ha alszik, bizony tudjon aludni ne legyen kutya ugatás a feje felett.

Ha nem másokra figyeltek akkor ti sem paráztok majd talán. Ne olvass utána sztoriknak 😂 És a szülési komplikációkról se.. Csak hagyd hogy szeretetben átéljétek az egészet