Lehet valaki attól jó apa, hogy nem velük él?

Mindkettőre van személyes példám. Az én apámról pl 15 éve semmit se tudok, de egyik ismerősöm meg tényleg példás családapa. Irigylem is a gyerekeit. A lányát pár hónapja elvitte egy luxus üdülésre pl, de egyébként is ahogy tudja támogatja mindkét gyerekét.

Ezt majd az idő fogja eldönteni.

Teljes hülyeség az egész. Ha jó az apa, akkor jól fogja magát érezni vele abban az időben, amit a héten csak vele fog tölteni. Ha meg rossz apa, akkor élhet vele, nem foglalkozna vele, akkor hiába látja minden nap nem beszélheti meg vele a dolgait.

Nem attól valaki jó szülő, hogy együtt él-e a gyerekkel. Ez csak sztereotípia, na meg jó gyalázása egy olyan férfinek, aki végül mégsem akart a gyereke anyjával vesződni, ha egyszer úgysem ment.

Szerintem az elsőnek teljesen, az utolsó előttinek részben igaza van.

Lehet valaki csodás apa, ha nem él a gyerekkel, de olyan sosem lesz a kapcsolatuk, mintha együtt élnének.

Az együttélés persze nem tesz senkit jó apává önmagában, de a jót jobbá teszi.