Cumival vagy anélkül? Mit gondoltok erről?

Én cumiellenes voltam. Mikor hazajöttünk a kórházból, akkor is azt mondtam, hogy nem adok neki. Aznap, mikor hazajöttünk, egyfolytában rajtam lógott, de szó szerint. Ha elvettem tőle a cicit, azonnal éktelen ordításba kezdett. Azon aludt is, ki sem engedte a szájából. Délután jött a védőnő. Gyereket beraktam a kiságyba, míg elmondott mindent, persze ő közben ordított. Ő is kivette, forgatta, hogy hátha valahogy abbahagyja, de nem volt jó semmi sem neki. Ahogy elment, elővettem a cumit, be a kis szájába, és rögtön elaludt, 3 órát aludt egyhuzamban. Azóta is cumizik, de jól megvan nélküle is. Amint elalszik, már ki is esik a szájából, és nem is kell neki.

Úgyhogy szerintem legyen egy otthon végszükség esetére, aztán majd meglátod, hogy fog-e kelleni.

Vannak már fogszabályozós cumik is!

Ennek ellenére egyébként az én lányom sohasem cumizott - egyszer vagy kétszer felajánlottam neki, ha akar, kaphat, de nem kellett, mert igény szerint szoptattam. Ha szopizni akart, nem volt szüksége pót dologra, hisz ott volt a cici. Úgy két-három hónapos korában megtalálta ugyan az ujját és elalváskor (ha nem aludt be cicin) szopizta, de nagyon gyorsan és teljesen magától elhagyta. Az igény szerinti szopi nekünk mindenre megoldás volt, a cumira is.

Hamarosan születik a második babóm, neki sem szándékozom cumit adni.

Két dolog: a cumi (helyes használattal) nem okoz fogdeformitást, illetve azért hallod pöszének mert kb. 3-4 éves korig tart az ún. "élettani pöszeség", ami minden gyerekre érvényes cumival vagy anélkül.

Ami még a cumi mellett szól, hogy mégiscsak cumit szopizik az ujja, kezei helyett (ami amikor elkezd mászni elég sok baci gyűjtőhelye), illetve sok baba csak ezzel tud elaludni. ( többek között az enyém is)

A cumi hátránya.

Csakis a "helytelen" használatból ered, ami azt jelenti hogy éjjel-nappal mindig ott a cumi a szájában. Napközben felesleges, vagy akkor célszerű berakni ha pl. kint vagyunk és éles a levegő. Ha túl sokat van cumi a szájban, akkor jön az, hogy még 3 évesen is hisztizik érte a kisgyerek, ami nem túlzottan jó.

Nálunk érdekesen alakult. Első gyerek, elég sírós baba, már a kórházban is adtak neki cumit, mi is itthon. Most 2,5 éves, és alváshoz még mindig kell neki. Ennek nem annyira örülök, mert főleg a magam kényelme miatt nem akarom elvenni, mert evvel 5 perc alatt elalszik, ami nagyon jól, amikor egyedül vagyok itthon a két kicsivel. DE: sose beszélt cumival a szájában, ahogy kezdte felfedezni a világot, nem kellett neki napközben, csak pici babaként, és alváshoz.

A kicsi 5 hós. Nyugis baba, ezért nem is kellett cumi soha. Simán el van anélkül is. Ennek nagyon örülök, de ha pl megtalálná az ujját, és azt kezdené szopni, akkor tuti vennék cumit. Nagyon rossz emlékeim vannak ugyanis, már kisiskolás voltam, amikor még mindig álmomban! bekaptam az ujjam. Kesztyűben aludtam, nem mertem ottalvós táborba menni... szar volt nagyon. Na ezt tuti nem kívántam egyik gyerekemnek sem. (és ez nem egyedi, rengeteg ismerős felnőtt, vagy kisgyereket ismerek, aki sokáig szopta/szopja az ujját :( )

Na most deformitást egyik sem okoz, ez butaság, vagyis csak akkor, hogyha még akkor is fennáll ez, amikor a maradandó fogai kibújtak már. Azért ez ritka (bár előfordul, nekem sem szabályos pl a harapásom, picit kifelé áll a felső fogsorom az ujjszopás miatt. Csak nem feltűnő szerencsére.)

Én nem vagyok cumiellenes, ha ez kell a családi békéhez, vettem is cumit a lányomnak, ő azonban kiköpte és azóta is csak ha néha megtalálja, akkor rágogatja, majd eldobja.

SZóval ő nem kérte. De az ujját sem kezdte el szopizni.

most már egy éves.