Szerintetek miért nem vagyunk elfogadóbbak?

Ezért... :)

[link]

Vannak, akik nem szeretik azokat, akik máshogy csinálják a dolgokat, mint a többség. Pedig sokszor bevállalnák maguk is a másik módszert, csak akkor mit szólnak majd az ismerősök. Inkább nem feltünősködnek.

Az én ismerőseim között nagyon sokan vannak így ezzel és már sokszor nevetséges, ahogy utánozzák egymást és kirekesztik a "különcöket". Én nem tudom, miért kell így viselkedni, felnőttek vagyunk, nem mindegy, ki hogy csinálja? Még az lenne a szép, ha mindenki ugyanolyan lenne és ugyanolyan tipusú gyereket nevelne! Van aki így, van aki úgy, de nem biztos, hogy egyik rosszabb a másiknál, csak más. Egyéniségek vagyunk és ezt el kell fogadni. Attól még lehet egymással barátkozni!

Szerintem az ilyen emberek más téren sem toleránsak, nem tudják elfogadni, ha valaki máshogy gondolkozik, mint ők! Csak ebben a témában jobban kiéleződnek a viták.

Persze, ha valaki veszélyezteti a gyerekét, az megint más.

igen elfogadóbbnak kellene lenni mindenkinek! Ahány ember annyi szokás, vélemény, gondolkodás, nevelés stb. Attól mert valaki másképp vélekedik az nem feltétlenül rossz! Csak más. Pl. én biztosan nem fogom óvodába járatni a lányom, mert nem tudhatom milyen környezetbe kerül, hogy bánnak vele stb. mivel a látszat csal, nem vagyok egész nap vele, és egy ilyen kis kialakulatlan érzékeny lelket nagyon meg tud nyomorítani. Ez pl. saját tapasztalat, azóta sem vagyok egészséges felnött. És ebbe senkinek nem engedek beleszólást. De erröl nem oktatok ki senkit, nem szállok vitába senkivel, nem akarom az igazamat bizonygatni. Hiszen annak is vannak elönyei ha a gyerek jár. Nem kell semmit túlreagálni.

OFF: Viszont egyetértek azzal a válaszolóval, aki a cigarettát kifogásolja. Ha tehetném, az összes cigaretta és dohánygyárat felgyújtanám a világon! Szerintem senkinek nem kell ecsetelnem, hogy miért. Na ez az a dolog aminek nincs elönye csak hátránya. De abból van böven!!

Egy kislány anyukája

Én nem kötekszem senkivel, csak a véleményemet szoktam elmondani, leírni, de álltalában belémkötnek. Én meghallgatom, de csak úgy, hogy egyik fülemen be, másikon ki, mert mint mindenki én is meg vagyok győződve róla, hogy úgy jó ahogy én csinálom, de ezt senkire nem akarom ráerőszakolni.

A lányom 2 éves, még babatejet iszik napi egyszer, na ha mesélek erről valakinek, szoktak kerekedni a szemek és jönnek a tanácsok de nem érdekel, az sem érdekel, ha valaki 6 hónaposan tehéntejjel itatja a gyerekét. Esetleg megjegyzem, hogy hát nem bizto, hogy jó neki, de attól, hogy én neki állok kötözködni, biztos hogy nem fog neki tápszert adni.

Viszint itt felmreült a cigikérdés, ne erre én is harapok, csak a másik oldalról. Cigiztem a gyerek előtt, mikor terveztük letettem, terhesség és szoptatás alatt eszembe sem jutott rágyújtani, viszont azóta visszaszoktam. De sem a gyerekem, sem más gyereke közelében, játszótéren nem gyújtok rá, nem fújom a másik pofájába a füstöt, gyakorlatilag csak itthon cigizek, mikor alszik a lányom, vagyha elmegyeünk valahova barátnőkkel, és akkor is csak a kijelölt helyen.

Szóval amíg magamon kívül mást nem károsítok a cigivel, addig nekem senki ne szóljon be, mert az én életem, az én egészségem, felnőtt ember vagyok, el tudom dönteni hogy mit csináljak vagy mit ne.