Kicsi vs nagyobb korkulonbseg a testverek kozott - melyik a jobb es miert?

Nálunk 7 év van köztük, most hogy a nagy kamaszodik néha vannak gondok.Ő már nem mindig akarja,hogy a kicsi "nyúzza".

De egyébként imádják egymást.

Szia! Nálunk 5,5 év van a gyerekek között. Előnye, hogy a nagyobb sokat segít (pedig fiú)! Gyakran szórakoztatja a húgát, nem kérem rá, hanem Ő akarja! Teljesen megbízható, pl. ha szoptatok, odahozza a textilpelust. Megértőbb is, mint kisebb korában lett volna: a hugi elég sírós és el kellett magyaráznom, miért kell ennyi időt tölteni vele. Apa-anya-tesó trióból Ő viseli legjobban a babasírást - még nem jöttünk rá, mi a titka.

Hátránya, hogy nem igazán fognak együtt játszani... bár, ha a kicsi megtanul vonatokat tologatni... :)

Szia!

Én eddig a kis korkülönbség mellett voksoltam, míg 3 hete bele nem csöppentem teljesen és kész vagyok:(.

A Nagylányom 23 hónapos a Kisfiam 3 hetes, talán egyszer már jobb lesz, de már 3 napja van az amikor egyszerre sírnak a gyerekek és nem tudom éppen melyiket vigasztaljam, mert a kicsit ágyban altatom, akkor a nagy húz ki a szobából, hogy vele játszak, de nincs szívem ott hagyni, ringatva altatáshoz meg már nem szoktatom hozzá, mert akkor az életben nem fogom tudni leszoktatni róla és még akkor a nagylányom is mászna a nyakamba.

De a Védőnő biztat, hogy ez talán csak fél évig lesz még így kitartás, hát remélem kibírom épp idegekkel.

Ha még a nagy már ovis, vagy iskolás lenne akkor meg azért lenne Nekem ilyen rossz, mert ha éjjel sír és a nagy nem tudja magát rendesen kipihenni, akkor azért lenne lelkifurdalásom.

Most azon a véleményen vagyok, hogy 1 gyerek a nyerő, de már meg van a második akkor valahogy átvészeljük a nehézségeket!!!

Nálunk 9 év van, kicsi korkülönbségről hallani sem karatam (a nagyafiam nem is volt betervezve), úgyhogy ennyi idő kellett, hogy megérjek egy második gyrekre.

Nincs féltékenység, a nagy siokat segít, játszik a kicsivel (nincs marakodás...)

Szia!

A két kisfiam között kicsivel több,mint 4 év van

Voltak keményebb hónapok akkor,amikor a kicsi már tudott helyet változtatni(kúszott-mászott)

Ahogy elkezdett járni ez megszűnt.

Azóta már sokkal jobb,csak akkor van vita köztük,ha a pici is azzal játszana,amivel a nagy.

A nagy ezt eléggé sérelmezi,pedig van itthon mindenből rengeteg(autó,dínó,állatok,labdák és társaik)

A pici babás játékokkal nem is játszott szinte.

Nekem könnyebb volt,mert 2,5 évig a pici születése előtt még dolgoztam,voltam emberek között feltöltődtem lelkileg,és anyagilag is jobban álltunk.

Amikor a pici megszületett a bátyus 2 hétig volt itthon,utána ment újra oviba,így a pici ellátása sem volt problémásabb,ugyanúgy bevásároltam,főztem,csináltam a házimunkát,mint előtte.

A férjem sokat dolgozik,de így is mindenre volt időm,erőm:)

A mamáék nálunk is messze élnek,csak mi négyen vagyunk,de egész jól boldogultunk segítség nélkül is.

2 picivel sokkal nehezebb,gondolok itt az orvoshoz járásra,bevásárlásra,altatásra,etetésre.

De mindenkinek más a jó...