Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Srácok! Ti mikor és "hogyan"...

Srácok! Ti mikor és "hogyan" éreztétek, hogy gyermeket szeretnétek?

Figyelt kérdés

29 éves vagyok, 9 éve stabil párkapcsolatban, ebből 2 év házasság.

A problémám az, hogy egyszerűen nem érzem, hogy hiányozna egy gyerek az életemből.

A "pro" oldalon csupán annyi áll, hogy nem szeretnék idős szülő lenni (bár a szüleimhez képest már így is az leszek ami kicsit frusztrál is), illetve szeretném a nagyszüleim boldog dédszülőkké tenni, valamint a páromnak már évek óta vágya egy baba és ő is 27 lesz idén már.

Az egzisztenciánk évek óta átlag feletti és stabil, tehát ez a része adva lenne.

Viszont egyáltalán nem érzem azt, hogy hiányozna bármi az életemből, életünkből. Nincsenek üresjáratok, soha nem unatkozunk és igen, kimondom azt, hogy imádom az önző kis életünket így ahogy van.

Szeretem a gyerekeket egyébként, körülöttünk lassan már mindenki lebabázott. A gyerekek is szeretnek engem, de nekem egyszerűen nem jelent többet egy gyermek annál, hogy vége az "életemnek", legalábbis az addigi életemnek. Nyilván nem kell eltemetni magam ettől még, ugyanúgy el tudunk menni nyaralni, programokat csinálni, kivéve az első 1-2 évben, de utána is már menne a priorizálás, hogy most akkor a gyereknek kéne új bringa, meg szobabútor és nyári táborba is akarna menni, vagy pedig mi megyünk el kettesben egy szép nyaralásra.

Tudom, hogy ez nettó önzőség, nem is firtatom. Engem az érdekel, hogy aki hasonló cipőben volt, mint én, annak ez hogyan fordult át gyerekvállalási kedvbe?

Rengeteg barátommal beszélgettem, a többség úgy volt vele, hogy "hát mire várjunk még tovább?", de látom közben a sok lemondást amivel jár és persze látom az örömöt is amit a gyerek ad, de azt is látom, hogy ahogy nő fel a gyerek, a legtöbb fiatal apuka kamatostól kezdi bepótolni azokat a lemondásokat amiket a gyerkőc első 2-3 évében meghozott. Értem ezalatt, hogy újra eljár szórakozni, sportolni (amit addig hanyagoltak), stb. És látom rajtuk, hogy olyankor megint boldogok, mint régen, aztán újra "beszürkülnek", fáradtak, enerváltak.

Nem ragozom tovább. Ti mikor, mitől, hogyan éreztétek, hogy itt az ideje apává válni?



2017. febr. 23. 15:32
 1/5 anonim ***** válasza:
81%

Srác?

Amíg nem érzed magad felnőtt férfinak, felesleges.

2017. febr. 23. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:
Felesleges egy ilyen formaiságnál leakadnod. De ha neked a szöveg elolvasása után az jött le, hogy nem vagyok felnőtt férfi akkor gratulálok. 30-hoz közel is srácoknak/pajtiknak hívjuk egymást a barátokkal, haverokkal, (30-40 év közöttiek) nem tudom ebben mi a furcsa számodra, ettől még nem leszek infantilis.
2017. febr. 23. 15:47
 3/5 anonim ***** válasza:
83%

Párom 30, ő mindig azt mondta még ráér a gyerek 10 év múlva. Vállalkozásunk van, az anyagiak nekünk is megvannak, minden ami egy kisgyerekhez kell.

Barátokkal összeszoktunk járni, még a baba születése után is. Nagy partykba sosem jártunk, és ezután sem igényeljük.

No a lényeg, hogy ő még nem szeretett volna, de véletlen becsúszott a kicsi, sírtam, hogy most mi lesz, ha nem fog örülni, és nem akarja. Az ellenkezője történt. Szerintem a világ legboldogabb embere volt akkor. Az első 12.heti UH-n mikor látta a kislányát, hallotta a szívverését, elsírta magát! Minden vizsgálaton ott volt, alig várta, hogy megszülessen.

És itt van már velünk 5 hónapja a csajszi, nyugodtan mondhatom, hogy példás apuka! Szereti, imádja, van hogy ő vigyáz rá mikor nekem épp elkell szaladnom 1, fél órára. Ő a mindene.

Pikpak beletanult az apaságba. Ez pont egy pozitív történet, de vannak sajnos amik nem így végződnek, és a pár különmegy, mert az apa nem érzi jól magát ebben a 'pozícióban'.

Egyébként persze vannak dolgok amikről le kell mondani, de ezt a kisgyerek betölti az életetekben, és hiányozni sem fog az amiről épp lemondtatok. De nem kell örökre lemondani róla.

2017. febr. 23. 16:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
27%
Én ugyan nő vagyok, de ha nem bánod írok. Hasonló cipőben jártam, mint te, nálunk a férjem jobban akarta a gyereket, mint én (először). Ugyanez megvolt nálunk is, mint nálatok, pár évvel idősebbek voltunk ugyan, amikor megszületett az első. Bennem is az volt, hogy fel kell adnom az addigi életemet, és mivel az elég kényelmes volt, nem igazán akartam. Na, szóval megszületett a gyerkőc, majd a második, s utána már azt bántam, hogy miért nem szültem előbb, mert akkor még belefért volna egy harmadik baba is. A lemondásokat pedig nem úgy fogod megélni, ahogy azt most elgondolod, eszedbe sem fog jutni.
2017. febr. 23. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

Bocsi, én is nőként írok, de párom is 30 volt, h kiderült, jön a baba. Még csak szó se esett róla, h vállalnánk egyet, véletlen csúszott be, én teljesen meg voltam rémülve, első sorban attól, mit fog hozzá szólni párom, na meg h hogy neveljük fel. teljesen ledöbbentett, h odáig volt meg vissza, úgy kellett visszafogni, h ne kürtölje világgá a hírt (én még egy kicsit titokban akartam tartani, legalább az 1-3 hónapban) én igazából még tanulni akartam vna, egy rendes munkát találni, aztán ha ez megvan, akkor jöhet a gyerek. a lemondások csak utána jöttek, kezdve azzal, h még nem voltunk összeházasodva se. én szerettem volna szép esküvőt, szerettem volna lánybúcsút, hát egyik se lett, úgy döntöttünk, szép csendben összeházasodunk, nagy pocakkal úgyse tombolhattam volna, utána meg a nagy lagzi helyett házra költünk ink, egy saját kis fészekre, ahol nevelhetjük a picit. a nagy bulizások nem hiányoznak am egyikőnknek sem, többek között azért, mert akikkel jártam/jártunk, már ők maguk is szülők, így nem is lenne kivel. néha ennek ellenére eszembe jut, de jó lenne úgy elmenni valahová mint rég, de akkor ránézek a kislányomra és semmit nem bánok.

szóval lényeg a lényeg, párom nem gondolt az apaságra, maximum amolyan távoli lehetőségként, végül csak úgy "beleesett" a szerepbe, de imádja a picit, nagyon jó apa, nem is gondoltam volna anno. semmit nem bántunk meg se ő, se én.

2017. febr. 27. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!