Van köztetek olyan, aki idegen városba/faluba költözött, és alapított családot?

Hogy viseltétek?nekünk van már két gyermekünk,eddig az én szülővárosomban éltünk,szüleimmel(hatalmas ház),utána pedig albérletben,de szüleimtől egy utcányira.Most úgy néz ki,talán sikerül házat vennünk végre,viszont másik településen van...Borzasztóan örülök,hogy lesz sajátunk,viszon olyan rossz érzésem van.ott nem ismerünk senkit,idegen falu,idegen emberek.Itt hagyom azt a helyet,ahol majd 30 évet éltem,születésemtől ismer mindenki,én is ismerek,szeretek mindenkit.Itthagyom szüleimet,akik már sajnos nem fiatalok,fáj a szívem emiatt is.mintha cserben hagynám őket.viszont azt is tudom,hogy ha erre nem lépünk,akkor sajnos még egy jo darabig nem lesz saját házunk,illetve itt kétszer olyan drágák a hák,mint a szomszéd településen.De miért érzem ezt,mintha az eddigi életmnek fordítanék hátat,fáj,hogy többé nem ide fogok tartozni,fáj,hogy a szüleim mellett nem leszek itt,pedig aztán csak 10 km-re leszünk.ezek normális érzések?