Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Azt hallottam, hogy anyukák,...

Azt hallottam, hogy anyukák, amikor még a hasukban volt a baba, ha sokat beszéltek hozzá, zenét hallgattattak vele, simogatták a hasukat, ilyesmik, akkor jókedvű, mosolygós babájuk lett. Igaz lehet?

Figyelt kérdés
Lehet hogy hülyeség, de egy újabb 'urban legend'-re keresném a választ.
2008. okt. 8. 15:14
 1/4 anonim ***** válasza:
100%
Nekem felhőtlen terhességem volt viszonylag, a babám nagyon mosolygós. Bár nem hinném, hogy csak ettől függ, de biztosan hatással van rájuk, hogyha anyuka nem stresszel terhesség alatt, valamint az is befolyásolja, hogy mennyire harmonikusak a mindennapjai, amikor már kinnvan. Előbb-utóbb eljön az az idő, amikor elmosolyodsz és máris fülig ér a kis szája! Gyönyörű mosolyuk van!!!!!!!!! 4,5 hós kislány anyukája.
2008. okt. 8. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%
Egyetértek az előzővel.Nekem is boldog, nyugodt terhességem volt, sokat hallgattunk zenét, apa is puszilgatta a pocimat és beszélt neki esténként.Ő most is egy kiegyensúlyozott, jókedvű baba.Nem tudom van-e ebben vmi összefüggés, de az biztos, ha te nyugodt és boldog vagy, akkor a babád is az.
2008. okt. 8. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem nagyon fontos, mi történt a babával és a mamával várandósság alatt és a szülés folyamán. Nekem nagyon boldog várandósságom volt, hat hónapig lovagoltam is, rengeteget zenéltünk, mert énekes vagyok, pocakkal is sokáig felléptem. A babám otthon született, háborítatlan békességben. Az eredmény: sose sír, születése napja óta mosolyog rengeteget, a már pocakban is hallott zenéket felismeri. Imádja a lovakat, természetesen már felültettem (most 10 hetes) és méltatlankodik, ha leveszem a lóról. Szóval szerintem nagyon is fontos, mit tapasztal pocaklakó korában.
2008. okt. 8. 18:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
100%
Akkor én leszek az ellenpélda. Nekem borzalmas terhességem volt, az apukával végigveszekedtem 5 hónapot, idő közben kimentünk külföldre is, hogy az apa dolgozzon, de az egész út csak abból állt, hogy én próbáltam megoldani az ő ügyeit és közben folyamat bőgtem mert cseszegetett. Aztán visszajöttem és egész nap összeszorult gyomorral vártam, mikor hív telefonon, mikor akar megint belém kötni. Aztán hazajött egy hétre, akkor azon veszett velem össze, hogy hogy mertem terhesen befesteni a hajam, akkor meg is vert. Ezek után döntöttem úgy, hogy nekem ebből akapcsolatból elegem van, én ezt így nem csinálom tovább, inkább leszek egyedülálló szülő, mint ennek a felesége. Attól kezdve azon idegeskedtem, hogy folyton fenyegetett, azzal, hogy elrabolja a gyereket, meg hogy egy petákot nem fog fizetni utána és majd úgyis neki ítélik, mert ilyen anyának mint én nem adják oda, mert neki bizonyítékai vannak ellenem, de ha mégse neki adnák, akkor egyszerűen elviszi és kész. Hát ilyen körülmények között voltam terhes. Azóta már egy éves a kisfiam, az életemnek ezt a szakaszát lezártam, és sikerült egy boldog, kiegyensúlyozott otthont teremteni a kisfiamnak, eleinte anyukám segítségével, aztán a magunk lábára álltunk. Már újszülött korában is nagyon békés gyerek volt a kisfiam, aztán később is vidám gyerek volt mindig. Nagyon keveset sír, mindig mosolyog és egy igazi elven, huncut kisfiú.
2008. okt. 8. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!