Apa-baba kérdés! Más családban is van így? Engem nagyon bánt. Többi lent.

5 hónapos a 2. babánk, a férjem olyan furcsán viszonyul hozzá, nemigazán beszélget vele, csak kizárólag akkor lép vele kapcsolatba, ha én kimegyek a szobából, vagy rövid időre elmegyek otthonról. Ugye egy ekkora baba már gyakran elunja magát, ha nincs történés, elkezd nyafogni, akkor a párom úgy kötelességből felveszi, de nem nagyon tudja szórakoztatni, a kicsi szerintem érzi, hogy olyan tehetetlen, és nem is akar nagyon a kezében maradni. Ha rábízom, csak ül mellette, olvas, netezik, csak akkor szól hozzá, mikor már sír, de akkor ugye már sokszor késő. Semmilyen teendőt nem szeret vele csinálni, öltöztetni, pelenkázni ilyesmit. Mutatom neki mindig hogy hogy nevet, hogy szoktunk játszani, de úgy érzem nem igazán érdekli, persze ezt tagadja, és próbálja leplezni. Az első lányunk már 4 éves, vele is eleinte ilyen volt, de max. az 1-2. hónapban, amíg még nagyon pici volt. Ha a két gyerekkel kell valamit csinálni, fürdetni, altatni, bármit, akkor ő inkább a naggyal törődök, csakhogy kerülje a kicsivel való foglalkozást. Ez engem nagyon bánt, és nem lehet vele erről beszélni, mert azt mondja ez nem így van. Egyébként mindkét szülésemnél bent volt, de pl. a terhességem alatt se nagyon szerette ha a hasamat "kellett" simizni. Kiváncsi lennék apukák véleményére is, ha olvassák! A naggyal egyébként foglalkozik rendesen, szóval ezt nem értem, és mondtam neki hogy a későbbi jó viszonyt már ilyenkor kell elkezdeni kialakítani, mert nagyon anyás lesz egyébként a pici...