Babanevelés egyedül?
33 èves hàzas nő vagyok, van egy 8 hònapos kisfiam. Semmi segìtsègem sincs (szüleim, fèrjem szülei meghaltak, aki èl az meg nagyon beteg).
Hàzassàgunk megromlott. Mindent egyedül csinàlok: mosàs, főzès, takarìtàs, gyereknevelès, de a fèrjemnek semmi sem jò. Àllandòan veszekedik, engem vègig sem hallgat, lekezel, a vàlàs mindennapos, többször meg is ütött. Ha hazajön eszik, utàna tvzik, vagy alszik. Igaz az utòbbi èvek megterhelők voltak: 3 èv alatt lakàsvàsàrlàs, lakàsfelujitàs, baba jövetele, őt kineveztèk főnöknek, hàzassàg, 2 temetès... nyilván ezek őt is megviselik, de lassan úgy èrzem nem birom tovabb az àllandò veszekedèst, a megalàzàst és a bizonytalansàgot. Gyedből egyedül albèrletben fèlelmetesen hangzik. Nem vagyok munkakerülő, terhessègem utolsò napjàig dolgoztam, sokszor 3 munkahelyem volt egyszerre, csak fèlek mert most màr nem csak magamért vagyok felelős. Valaki tud valami okosat mondani vagy hasonlò cipőben volt màr, mik a tapasztalatok?
Én havi 95 ezerből élek a lányommal úgy, hogy ebből az albérlet+rezsi 60 ezer ft.
Gondolhatod, a maradék 35 ezerből kell megoldanom kettőnk étkezését és mivel már majdnem 6 éves, nem keveset eszik....bérlet, ruhák, tisztálkodószer.
Nagyon szűkösen, spórolva, a legolcsóbb ételeket veszem meg, így télen csak a szobát fűtöm fel 16-17 fokra, a lakás többi részén állandó 10-11 fok van :(
Szóval nagyon nehéz ha nincs egy jól fizetett állásod.
Sajnos nekem sincs igazán segítségem, pont emiatt nem tudok akármilyen munkát elvállalni, 4 órában dolgozom, mert a gyereket hozni-vinni kell oviba, így eleve több műszakos munka kizárva, olyat meg nem találtam a szakképzetségemmel ami 8-16ig tart, bár az is húzós lenne, akkor épp nyitásra beesnék a gyerekkel oviba és zárásra érnék oda hozzá, napi 10 órát lenne ott, az se lenne jó szegénynek.
Egyedül gyereket nevelni szívás. Nem tudlak vigasztalni, baromi nehéz. Munkát alig találsz ami mellett el tudsz menni a gyerekért, vagy otthon maradj, ha beteg, a hosszú szünetekről nem is beszélve (a nyári szünet a legszörnyűbb anyagilag).
Lelkileg is baromi nehéz, hiszen 24 órában csak te vagy ott a gyerekkel, nincs semmi segítség, szabadulás a mókuskerékből.
A párkeresés is katasztrófa hiszen eleve hátránnyal indulsz a gyerek miatt.
4. vagyok
Még annyit tennék hozzá, hogy én is hosszú hónapokig, sőt mondhatom, évig húztam, halasztottam a válást, mert rettegtem az egyedülléttől, féltem, hogy fogom tudni megoldani anyagilag.
Viszont mikor már úgy megütött a lányunk előtt, hogy ömlött a vér az orromon, számon és a kislányom próbált vigasztalni miközben hisztérikusan zokogtam, akkor döntöttem el, hogy ez így nem mehet tovább, nem hagyhatom, hogy a lányom úgy nőjön fel, hogy ezt kelljen látnia.
Akkor már inkább a szegénység.
Most ugyan valóban baromi nehéz, pénzünk szinte sosincs, vágyom a szerelemre, de fogalmam sincs hol találhatnék egy normális férfit, hisz aki valóban normális és korombeli, az már rég házas és nem válik el.
Viszont megszűnt egy nagy stresszforrás az életemben és ez minden pénzt megér.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!