Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Mit csináljak, hogy ne bolondu...

Mit csináljak, hogy ne bolonduljak meg tőlük? Hogyan csináljátok?

Figyelt kérdés
Túlélek minden nap. És ők is. Volt egy áldott jó gyerekem, és úgy éreztük, ilyen babából százat is vállalnánk, hát bevállaltuk a kis korkülönbséget. Hiba volt. Az első gyermekünk nagyon rosszul reagált. Most 3 éves, napi szinten veri a kicsit, aki nemsokára 1 éves lesz. A kicsi harap, karmol, csíp, engem is, mindenkit. A nagy meg veri. Élet-halál harc a napom. Ráadásul egyik se fogad nekem szót. PRóbáltam szépen, csúnyán, ... tanácstalan vagyok és elegem van.
2016. szept. 6. 11:43
 1/6 anonim ***** válasza:
84%

Ezen én is átestem. Tudom mit érzel. Én sirtam a wcn rentgeteget. Először is ami a legfontosabb Te ne add meg azt az örömöt hogy beszálsz a hisztibe vagyis ne kiabálj, ne utánozd őket.

Nálunk egyetlen módszer jött be hogyha megy a hisztéria rúgás csipés stb. felveszem az ölembe a nagyot. Rendesen odabújik. Ha a kicsi is hisztizik akkor őt is. Kapcsolok mesét és összebújunk. Akkor érzik hogy számithat ak rám. Kipróbáltam hogy utánzom őket azt kaptam a bilizős lányomtól lepisilte az ágyunkat 2x is. A kicsitőleg azt hogy bőgött. Tehát ez nem jött be. Ha kiabáltam annál jobban csinálták. Ha kimentem akkor jött utánnam üvöltve felboritva a kukát és mart belém.

Ha sirtam vert. Semmi nem jött be csak ez. Hidegvér és ölelés. Ennyi. Hidegvérrel megállni kibird a sok dolgot amit csinálnak. Szépen higgadtan ölelve. Ha picit is megérzik játszod magad megérzik. Legalábbis nálunk.

2016. szept. 6. 12:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk is az ölelés vált be, bár nagyon sokszor sajnos hamarabb kiborulok, pláne mikor teljesen értelmetlen dolgok miatt megy az üvöltés.
2016. szept. 6. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:
A napi bőgés nekem is megvan. Ahogy az érzés is hogy kiszaladok a világból. :((((( mikortól lesz könnyebb?
2016. szept. 6. 12:23
 4/6 anonim ***** válasza:
Én is a végét várom. Nem tudom sajnos a végét.
2016. szept. 6. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Nálunk négy éve a korkülönbség, és most lépett a dackorszakba a kicsi.

Átérzem.

A nagy nem akart oviban lenni, mert de jó a kicsinek itthon.

A kicsinek hiányzik a nagy, stresszes, ha hazajön, szinte nekiesik.

Vettem egy rahedli zsírkrétát (Coopban, most 150 egy csomag!) és rajzolgatunk a naggyal, néha a kicsi is beszáll. Csinálok külön programot a naggyal is, beszélgetünk, csak rá figyelek. Nyáron voltak kilengések, de viszonylag normális a helyzet.

Próbálj meg néha kijutni kicsit. Egy kávé egy baráttal, vagy csak egyedül elmenni a boltba, zenét hallgatva sétálni...

Gyújts egy kis energiát.

2016. szept. 6. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
Nálunk is kis korkülönbség van, már iskolások, de ok nélkül még mindig gyakran egymásnak ugranak. Vagyis a nagyobb kezdi, a kicsi meg nem hagyja magát. És ez így megy minden nap. Tudom, mit érzel, nehéz idők ezek. Ha végképp nem bírnak egymás társaságában megmaradni, külön rakom őket, hogy lehiggadjanak és csak akkor játszhatnak együtt újra, ha a verekedés kezdeményezője bocsánatot kért.
2016. szept. 20. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!