Meddig normális az, hogy egy férfi elutasító a gyermekvállalással szemben?
Párom 21 lesz nyáron, de még csak beszélni sem hajlandó a gyerekekről, annyira.. irtózik tőlük. Most ez csúnyán hangzik, de jobban nem tudom megfogalmazni.
Néha, amikor mégis hajlandó erről kommunikálni, akkor mondja, hogy egyszer szeretne, de max egyet. Szerinte nem tudna a csecsemőkkel meg a kamaszokkal bánni, de azt vája, hogy 4-12 éves kora között mi mindenre meg lehet őket tanítani, egycsomó jó programot is felsorolt, amiket szeretne majd csinálni a 4-12 éves gyerekével.... Meg a gyereknevelési elvei is tök korrektek.
Azért fura az egész, mert egy érett, felelősségteljes fiatalemberről van szó - minden más témában kiválóan meg tud nyilvánulni, de a gyerekvállalás abszolút elutasított nála.
Nyilná még nem is aktuális, de azért már nem vagyunk gyerekek. Én olyan 25-28 éves koromban már szeretnék gyereket.
Van akinek 20 évesen, van akinek 40 felett, ebben hatalmas a szórás.
Egy rokonlány a barátjával át szokott jönni néha (havonta, két havonta) babázni. A srác ennyi időre élvezte a dolgot, meg ugye bármikor a kezünkbe nyomhatta. Egyszer a férjem megkérte, hogy kísérje el babaúszásra és ha van kedve, akkor menjen be vele ő a vízbe.
A huszonegy éves srácot a gyerek apjának nézték a többiek, ő ettől annyira kiakadt, hogy hónapokig nem is láttuk. Szóval őt maga a tény is kiborította, hogy AKÁR lehetne egy néhány hónapos gyereke.
Mondjuk 20-21 évesen még én is teljesen elutasító voltam gyerektémában nő létemre. Huszas éveim végén kezdett reálisan felmerülni, hogy nem futnék el sikítva egy gyerektől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!