Milyen gyakori lehet hazánkban, hogy az apa nem a gyerek nemző/biológia apja, vagyis kakukkfióka került a családi fészekbe?

Én egyet tudok, de ott az apa is tudja, hogy nem az övé.

Az apa elvégeztette a vazektómiát, abban az időben amikor 18éven felül bárkinek megcsinálták kis hazánkban.

Neten találtak donort, és három napig, napi kétszer egy fecskendővel felhelyezték a cuccot.

Náluk erről van ügyvédi papír is, hogy tudja a férfi, hogy nem ő a biológiai apa, de akkor is vállalja. Én voltam az egyik tanú.

Manapság biztos gyakoribb, mint régen volt. Szabadosabban élnek az emberek.

De régen is voltak rendetlen nők, akiknek a gyereke nyilvánvalóan másra hasonlított. Ahogy az öregektől hallani.

Abból ítélve, ahogy látszik, hogy a gyerekek mennyire hasonlítanak az apjukra, még az is lehet, hogy kevesebb manapság. De lehet, hogy inkább az esetleges kakukkfiókák abortuszon végzik.

Tekintve, hogy a keresztapám balkézről született gyerek, így nem merném ezt kijelenteni második.

Régen pont nem volt lebukási lehetőség.

Funfact, hogy elvileg van még pár nagynéném/nagybátyám, a papa vallott a halálos ágyán rendesen. Persze válni nem nagyon lehetett a gyakorlatban, meg a nagyszüleimet összekényszerítették, így a mamámat nem nagyon zavarta a dolog.

Ma szerintem, tekintve a a fogamzásgátlás lehetőségeit, illetve az abortusz lehetőségét, valószínűleg sokkal kevesebb kakukkfióka születik, mint mondjuk a Ratkó korszakban.

Ott lenne érdekes egy átfogó DNS tesztet csinálni.

Mint a viccben:

Felsóhajt a kocsis az istállóban:

Apám is gróf, a bátyám is gróf, a fiam is gróf... Én meg itt villázom a sz@rt.