Aki spórol a gyermekén vagy a babyn az, miért teszi?

magamon is spórolok, nem vet fel minket a pénz... rengeteg ruháját a gyereknek turkálóban veszem. Hogy miért? mert pofátlanul drágának találtam újonnan a babaruhákat ahhoz képest, hogy jó esetben is 2-3 hónap alatt kinövi... hogy később kimoshatatlanul leeszi tökkel, meggyel... még később hogy a bölcsi/ovi uódvarán kússzon-másszon benne -> ezekért fölösleges a máregdrága új ruha.

Játékokat is használtan veszem sokszor. hogy miért? mert egy 5-6-8éves legó pont olyan jó, mintha most venném a boltban... mert egy fürdőjátéknak tök mindegy, hogy most dobozolom ki, vagy börzén veszem, és utóbbi helyen akár nagyságrenddel is olcsóbb (ugyanúgy, mint a ruhák), és mert így olyan játékai is lehetnek, amiket amúgy nem engedhetnénk meg magunknak.

könyvek szintúgy. hát börzén 500 ft-ért kaptam nemrég annapetigergőt... miközben most éppen hiánycikk jó ideje. fillérekért kapok meg társasokat, régi könyveket...

egyszerűen vannak dolgok, amikért nem vagyok hajlandó annyit kiadni, mint amennyi újonnan.

Mert reális vagyok. Minek egy új pihiszék, ha csak kb 4 hónapig használja. Ràadàsul tönkre se megy. Felesleges a többszörösét kiadni érte.

Vagy van olyan dolog, amit meg sem vennék alapból. Pl. bébikomp, de kaptunk egyet. Elraktam.Nem hiszem h nagyon használni fogja a gyerek(most tekintsünk el attól h mennyire egészséges). Majd visszaadom a sóg.nõmnek.

Maradna pénz akkor is ha ezeket megvennénk, de felesleges pénzkidobás. Inkább másra költöm. Élményre.

Mikor szegény(ebb) voltam, akkor is így gondolkodtam.Nem csak azért nem vettem meg mert nincs rà keret. Annyi volt a különbség h nem akkor vettem meg dolgokat, mikor kigondoltam, hanem vàrtam egy kedvezõbb àrra vagy h gyūjtsek még egy hónapot.

Nálunk sima racionalitás volt az ok. Minek adjak ki többet valamire, amit kevesebbért is megkaphatok? Picivel több utánajárással nagyon sokat lehet spórolni. (Akciókkal, vagy hogy több helyen is megnézem az adott terméket, és ott veszem, ahol a legkedvezőbb az ára.)

Ami a minőséget illeti: nem biztos, hogy mindig a legdrágább és főleg az agyonreklámozott termék a legjobb! Pelusból például (sok próbálgatás után) az egyik legolcsóbb vált be leginkább.

Ruhából meg azért vettem használtakat/turisakat, mert jobban tetszettek, mint a boltiak. Magamnak is turizok és az ismerőseim mindig kérdezgetik, hol vásárolok, mert annyira egyedi, nem tucat holmijaim vannak.

Nagyon sokat költöttem a gyerekemre így is, jóval többet, mint amennyi szükséges lett volna, de a másodiknál már kevesebbet fogok. Egyszerűen azért, mert totál feleslegesnek érzem. Átlagos életszínvonalon élünk, de ha korlátlan mértékben teremne itthon a pénz, akkor sem tennék másképp. Mert a babának amúgy teljesen mindegy, az anyagi javakra van a legkevésbé szüksége. Önáltatásnak tartom, hogy "én mindent megadok a gyerekemnek", csak azért, mert drága holmikat veszek neki. Egészen másra van szüksége!

Amúgy van olyan ismerősöm, aki például az ÖSSZES Fisher Price játékot megvette a gyerekének, ami csak létezett, újonnan. A gyerek azt se tudta, mihez nyúljon, így mindegyikre ráunt kb. 5 perc alatt, semminek nem tudott tartósan örülni, mert mindig volt újabb.

Anyuka meg nem győzte utána eladogatni, mondván "nem játszik vele a gyerek".

A másik: nekem a turizás élmény, igazi kincsvadászat. Nem csak a ruhák terén, hanem pl. játékokkal is így voltam. Amikor a Duplo-korszakunk volt, akkor külföldi csoportokba jelentkeztem, és vadásztam a különlegesebb darabokat. Soha nem is vettem Duplo-készletet, mégis négy hatalmas doboznyi Duplonk van, tele speckó figurákkal, kellékekkel. Nekem élmény volt a vadászat, a gyűjtögetés, a lányom meg nagyon jókat játszott vele.