Vendéglátós feleségek/anyukák. Ti mindig megvárjátok a férjeteket, vagy néha napokig nem találkoztok?

Hát nem könnyű ügy. Majd csak nő a csemete és akkor könnyebb lesz minden. Sajnos a vendéglátásban élők gyerek nélkül sem nagyon találkoznak. Így meg még nehezebb. A beosztásotokat próbáljátok változtatni ha lehet. Ha nem akkor meg aludjatok. Ha ki merültök azzal nem lesz jobb senkinek. Esetleg nagymama vigyázhatna néha a picire és akkor több idő jut nektek. Vagy könnyebb. Nekem sincs jobb ötletem . Ez ilyen élet sajnos

Hasonlótan... Férjem 2 műszakban dolgozik, én csak 6 órában, de szintén kvázi 2 műszakban, mert kell vállalnom a munkahelyemen estét is, amikor 20-kor végzek. Én akkor tudok estét vállalni, amikor a férjem délelőttös, ha délutános, akkor meg ugye én délelőtt dolgozok, hogy tudjak menni a gyerekekért (4,5 éves a kicsi, 6 múlott a nagy). Magyarul szinte alig futunk össze hétvégente. Este vagy ő fekszik le korán, vagy én... Most ő már alszik, mert 4.30-kor kel, én még fenn vagyok, ilyenkor olvasgatok, intézem a dolgaimat, viszont én 20-ig dolgoztam ma. Sokszor üzeneteteket hagyunk egymásnak, hazafelé felhívom egy pár mondatra. Ráadásul mindketten olyan helyen dolgozunk, ahol nem lehet napközben egymással beszélni, telefonálni, netezni.

Ja, semmi segítségünk nincs a városban, nagyszülők messze.