Milyen szülő az, aki hagyja hogy ne mosson fogat a gyereke, évekig?

Nem mondanám, hogy lelketlen, inkább hanyag.

Valószínűleg már a szülő is így nőtt fel, neki is rosszak a fogai, ő sem jár fogorvoshoz, nem tartja fontosnak.

A kisgyermek higiéniája mindig a szülő feladata, felelőssége. Valószínűleg másban is hanyag a szülő, csak az nem ennyire feltűnő.

Én mostanában nem nagyon látok fekete fogú gyereket, pedig sok rossz körülmények között élő családdal találkozom. De amikor én voltam gyerek, nagyon sok gyereknek voltak ilyen csutka, fekete fogai, mert a szülők nem foglalkoztak vele. Mármint nem azért, mert sosem mostak fogat a gyerekek, hanem mert egész nap itták a gyerekek a cukros leveket, és hiába mostak este fogat, ha utána, amikor megszomjaztak, ismét szörpöt, teát, meg hasonlókat kaptak.

Egyébként érdekes, mert a férjem szokta gyakran emlegetni, hogy az ő szülei sosem foglalkoztak vele, hogy mos-e fogat, vagy se, és már a tejfogai közül is sokat fogorvossal kellett kihúzatni, mert nem voltak jók, és a csontfogai közül is kellett neki húzni - szerencsére csak hátul. Azért érdekes, mert nem ilyennek ismerem a szüleit. Mármint ja, nem az a hű de összetartó család, meg nem tökéletesek, de olyan nehezen nézem ki valakiből, aki amúgy egy normális, hétköznapi ember, hogy nem szól rá a gyerekére legalább reggel-este, hogy mossa meg a fogait. De nyilván így, ha mondja, csak nem értem, hogy ez miért nem fontos egy felnőttnek, aki gyereket nevel. Nem is egyet ráadásul, mert anyósomnak négy, ma már felnőtt gyereke van.

Nalunk a kozeli csaladban van ilyen gyerek, illetve nem egy, hanem ketto, testverek. A nagyobbnak 9 eves koraban mar volt csont foga kihuzva, azota is lett es tobb tomott is van. Meg csak 11 eves. A kicsinek negy eves koraban pedig mar csak fekete csonkok voltak a szajaban.

Bevallom oszinten, hogy en nagyon sajnalom oket, de nem voltam meg soha eleg bator, hogy megkerdezzem a szuleit, hogy miert is kell eddig eljutni. Nem hiszem, hogy hatassal lehet lenni rajuk, ha maguktol nem jutnak el odaig, hogy ez igy nincs nol. Kerult mar szoba a fogmosas, de az anyuka csak ugy nyilatkozott, hogy naluk mindegy, ha nem mosnak fogat, az is ha mosnak, ugyis mindenkinek rossz a foga a csaladban, ez genetika. Azt is kizartnak tartom, hogy soha senki nem szolt meg nekik (gyermekorvos, vedono, ovono, tanarno, iskolafogaszat). Biztosan vannak naluk is felvilagositasok a suliban. De ez van.

Egyebkent az en szuleim sem foglalkoztak tul sokat a temaval. Vettek fogkremet, fogkefet, de inkabb ram volt bizva. Meg is van az eredmenye. Nekem fogszabalyozas is kellett volna, az sokat konnyitett volna a helyzeten. De ettol fuggetlenul jo szulok, minden masban segitettek, neveltek, ez valamiert nem volt olyan fontos. Amikor mar "nagyobb" voltam, akkor inteztem magamnak a fogalolast es a fogorvost is, bar igen sokaig feltem a fogaszattol, mert az elso elmenyeim fogfajassal voltak osszekapcsolva.

Eppen ezert en mar kicsit "maniakus" is vagyok a gyerekeim fogaival, amig kellett/kell en mosom a fogukat, csinalhatjak ok is, de segitek. Ellenorzesre is viszem oket rendszeresen, ha kell, akkor fogszabalyzo is lesz. De megeri, jo foguk van egyenlore, szepek is es teljes nyugalommal jarnak fogorvoshoz is, mert termeszetes nekik.

Szomorú az amit 4-es ír. Pont, hogy a genetikailag indokolt esetben kellene fokozottan ügyelni a gyerek fogaira (és egészségére úgy általában. A túlsúlyra is sokszor ráfogják, hogy ilyen a gyerek), hogy a lehető legjobb állapotban maradjanak.

Sajnos nagyon balszerencsés vagyok a fogaim terén, én is örököltem, de egészen kiskoromtól kezdve rendszeres volt a fogmosás. Egy darab fogam nem lenne, ha édesanyám nem ügyel a szájhigiéniámra.

Ő megtapasztalta, hogy milyen ha több fogát el kell távolítani és azt is amikor ügyeletre kellett hajnalban mennie mert annyira fájt a foga. Némi ésszel rendelkező szülő ezt nem akarja a gyerekének.

Biztosan le leszek pontozva ezért, de nem érdekel :)

A szüleim sosem mostak fogat, talán mert mindketten tanyán nőttek fel, nem tudom, de ebből kifolyólag mi a testvéreimmel úgy nőttünk fel, hogy azt sem tudtuk, mi a szájhigiénia.

Ennek ellenére az általános iskolai fogorvosi látogatásokon mindig meg voltam dicsérve, hogy milyen szépek a fogaim és a rendelőben láttam először, hogy mi is az a fogmosás... Kb. felsőben vettem a bátorságot, hogy elkezdtem napi szinten fogat mosni és utána már annyira az életem részévé vált, hogy reggel el sem tudok indulni fogmosás nélkül.

Na, kb. 25 éves voltam, amikor először mentem úgy fogorvoshoz, hogy hozzá is kellett nyúljon a fogaimhoz és ma, 34 évesen 4 db tömött fogam van, de azok sem voltak vészesek, nem is kellett fájdalomcsillapítót kérnem.

A lényeg, hogy ennek ellenére a gyerekeimnél napi szinten van fogmosás, bár sajnos még csak este, ill. az oviban ebéd után is, de arra azért nem vennék mérget, hogy annak van is értelme :)

A kicsinek gyönyörűek a fogai, de a nagynak már kezd sárgulni, ill. az egyik kisörlője lyukas lett és be kellett tömni, de azóta már ki is esett.

Szóval szerintem a genetika a lényeg, de persze arra is rá kell segíteni a fogak ápolásával.