Adhatok a gyerekemnek külföldi nevet, ha egyik hivatalos nemzeti kisebbséghez sem tartozó félvér vagyok és csak magyar állampolgár?

Nem igazán tudom értelmezni ezt a kérdést, de ha magyar állampolgár vagy és Magyarországon élsz, miért akarsz külföldi nevet adni a gyermekednek?

Ha magyar állampolgárként külföldön élnél és hazaköltözni sem tervezel, ebben az esetben érthetőnek tartom, ha külföldi nevet szeretnél választani, de egyébként nem látom benne a logikát.

Adhatsz külföldi nevet, amit már magyarítottak korábban, és szerepel az adható nevek listáján. Tehát, ha tetszik a Brian név, lehet a fiad Brájen. :D Vagy ha a Ginger női név tetszik, hívhatod a lányod Dzsindzsernek. (ezek valóban adható nevek)

Ha olyat akarsz, ami nincs az adhatók között, engedélyeztetned kell, de felkészülhetsz rá, hogy csakis kiejtés szerint engedik majd írni, már ha engedélyezik a nevet.

Létező nemzetiség, amihez tartozol az egyik szülőd révén?

Értem ez alatt, hogy a baszk létező, a piréz nem.

De ha megmondod, hogy melyik nemzetiségről van szó, könnyebben tudok segíteni.

Nem adhatsz.

Egy módon tehetnéd meg.

ha te magad is felvennéd annak az országnak az állampolgárságát, ami az egyik szülődé volt.

(feltételezve, hogy a félvér nemvsdak bőrszínt jelent, hanem egyik szülőd más rasszú, más nemzet polgára).

Nekem is afrikai országból származó a férjem, a gyermekünk félvér.

Ha neki születne gyermeke, ő adhatna neki Magyarországon egyébként nem anyakönyvezhető keresztnevet is, de azért és CSAK azért, mert a gyermekem KETTŐS ÁLLAMPOLGÁR és mint ilyen, az apja nemzetiségére (saját nemzetiségére) tekintettel a törvény úgy rendelkezik, hogy a másik országban adható nevekből is választhat.

Ebben az esetben sem csak kitaláció útján megy a névadás, hanem valamilyen diplomáciai testület által hitelesített igazolással (pl. konzuli igazolás) kell azt igazolni, hogy a választott név a másik országban létező, szokásos fiú vagy leány gyermeknek adható keresztnév.

A saját félvét kisfiam anyakönyvezésénél is előjött ez.

Ha te félvér vagy, a nem magyar származású szülőd jogán az esetek 99%-ában megillet a másik ország állampolgársága is, illetve a te saját születési anyakönyvi kivonatodon KÖTELEZŐEN szerepelnie kell annak, hogy az egyik szülőd nem magyar állampolgár

(alul, az adatok után, a bejegyzés részben így pl:

"apa kínai állampolgár"

Na ha ilyened van, akkor ezzel érdelődhetsz felnőttként is a kínai nagykövetségen, hogy miként veheted fel a magyar mellé a szülőd országának állampolgárságát.

Ha ez megvan, akkor attól a pillanattól kezdve a névadásban pontosan ugyanazok a jogok illetnek meg, mint a nem kettős állampolgár, hanem tisztán más állampolgár szülőt.

Nem nemzetiségivé kell válnod, hanem a nem magyar szülőd jogán a magyar mellett a másik ország állampolgárává.

(van néhány kivételes államközi egyezmény, ahol problematikus a kettős állampolgárság megszerzése, bejegyzése, de most erre nem tértem ki, mert nem írtad meg, milyen országról lenne szó).

Ha viszont mindkét szülőd TISZTÁN magyar állampolgár volt, egyik sem más országbeli vagy kettős, akkor ezt a lehetőséget is buktad, akkor bizony a magyar törvények vonatkoznak rád.

Erről is szívesen adnak még emailben is bővebb felvilágosítást az MTA Nyelvtudományi Intézetében.

Mi egyébként a másik nemzet, amihez a származásodat kötheted? Konkrétabban tudnánk segíteni.

A nemzetiség és az állampolgárság meg véletlenül sem ugyanaz. A roma Pl nemzetiség, a magyar meg állampolgárság. Attól, hogy magyar állampolgár vagy, nem leszel roma, ahogy roma sem csak magyar állampolgár lehet.

Ha te x nemzetisegunek vallod magad, de magyar állampolgár vagy, akkor sak és kizárólag az engedélyezett nevek listájáról valaszthatsz, illetve adhat ugyan be kérelmet külföldi névre, de azt a, csak magyar hekyesirassal engedélyezik és b, nem ütközet a nevadas szabalyaiba. Így aztán nem lehét a gyerek pl Rhonda, mert egyrészt Ronda-ként lehetne csak adni, másrészt meg sérti a gyerek érdekeit.

A fenti alapelvek kizárólag a Magyarországon született, itt élő magyar nemzetiségű állampolgárok névkérelmeire vonatkoznak. Ezek a szabályok nem érvényesek az olyan esetekre, ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, illetve ha a szülők vagy a névkérelmező valamelyik, hazánkban nyilvántartott nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozik.

Ez utóbbi esetekre az alábbi szabályok vonatkoznak:

A nem magyar állampolgárságú szülők esetén a nevek anyakönyvezéséről a 2010. évi I. törvény 44. §-ának (7) bekezdése rendelkezik: „Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.”

A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozók névválasztását a 2010. évi I. törvény 46. § az alábbiakban szabályozza:

46.§ (1) A nemzetiséghez tartozó személy

a) kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

(2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja.

(3) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

(4) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.