Ti mit csináltok amikor "eldurran az agyatok"?

nálunk hiszti nem jellemző, mondhatnám abszolut, még csak próbálkozós fázisban van, de olyankor elolvadok tőle, ahogy játsza magát :)

na szóval én azon borulok ki amit nem szabad és ezerszer csinálja és ezerszer sem lenne szabad, x-ediknél (főleg, ha kimerültebb vagyok)én kiabálós leszek de kb az egész társasház hallja...de olyankor már az sem érdekel.

erre a gyermek is próbálkozik néha és visszakiabál, csak a düh nincs mögötte, ugyanis a mérget, haragot, ideget mint érzéseket nem ismeri még, csak natur a reakciókat és ügyesen tanulja...és ha jót akarok a gyereknek, nem kellene ilyenekre tanítani..

pont nemrég olvastam, hogy ahhoz hogy a gyermeknek türelmet tanítsunk, magunknak is türelmessé kell válni ergo minket a gyerek tanít türelemre :)(a kismamblogon jó cikkek vannak :))

engem az akaszt ki, hogy ha fejen állok sem érti, hogy rosszat tesz/csinál. ha agyontakarítom utána a lakást üvöltve, jön segíteni és takarít ő is...

előttem sokszor van és nem is egy kép, hogy mivel minket másolnak, ők is olyanok lesznek, ill ahhoz nagyban hozzájárulunk

én speciel nem egyszer látok hallok olyat, hogy a kamaszgyerek lenézi a saját anyját és ordít vele...

ill van a netes is egy video, sajna nem találom, ahol anyuka mindig számítógépezett, a kisgyerek rajzolt(családi képet), odaadta volna anyunak, de ő csak átvette és összegyűrve eldobta, amikor meg öreg lett és magányos, a fiát felhívta aki folyamatosan szintén azzal jött, hogy nem ér rá....

most nem (csupán)arról van szó, hogy azt kapjuk, amit adunk, hanem a gyermekünknek ezzel a társadalomba való beilleszkedését is megnehezíthetjük..

szóval ember legyen a talpán :)

dehogynem. annyiban, hogy minket másolnak, tőlünk tanulnak.

hogy várjuk el a gyerektől a türelmet,(hogy ne hiszizzen) ha mi magunk sem vagyunk türelmesek(akkor is bepelenkázzuk, ha nem akarja...).

Amikor nagyon mérges vagyok, úgy csinálom mint az egyik előttem válaszoló, hogy kimondom neki a dühömet.

Pl: Tomcsi a kutyafáját, nagyon mérges vagyok, hogy földhöz vágtad az ebédedet. Néha nyomatékosításképp tapsolok egyet és elmondom, hogy ilyen mérges vagyok. Akkor Ő is tapsol és ráncolja a homlokát, mire mondom neki, hogy igen ennyire dühös anya.

Volt már olyan, hogy ilyenkor felvette az ételt és megpuszilta. Vagy engem is megpuszil, mikor elmondom neki, hogy mennyire bánt a viselkedése. Na ilyenkor persze elszáll minden idegességem. 15 hónapos kisfiú anyukája

Én sosem titkoltam, hogy kiabálós anyuka lettem. Nem vagyok rá büszke, de ezt felesleges letagadni mert úgyis érzi a másik, (ha a gyerekre rászólok társaságban is határozott hangon), hogy ez menne erősebben is, amikor szakad a cérna.

Szóval igen, én is kiabálok és ha nagy bajt csinál pl. direkt fejbevágja a 3 hónapos kistestvérét egy porszívócsővel, akkor a pelusra csapok és beteszem 20-30 percre a kiságyba gondolkodni. A jujjjujjjujj és a nem szabaddal nálunk a gyerek már régen nem foglalkozik.

Egyébként nagyon jó gyereket kaptam, ha le van foglalva, egy álom (pl. a konnektoroknál mindig csendben áll, keresni kell, hogy hol vana lakásban a fiunk) de akkor is gyerek és önálló akarata van, amit ezerszer rosszkor akar érvényesíteni és ezt nem lehet végtelen türelemmel kezelni. Anyósomnak megy tök jól - arra az egy-egy hétre legalábbis, ameddig ott nyaralnak az unokák... 20hónapos