Miért van ennyi szuper anyu, meg mártír anyu itt?

Vagy névtelenül mindenki azt ír, amit akar? Volt ma egy kérdés (de egyébként más kérdéseknél is gyakori), ahol nagyon megleptek a válaszok, ennek kapcsán ötlött fel bennem ez a kérdés is. Az volt a kérdés, hogy ki mikorra rázódott bele a szülés után a háztartás vezetésébe újra. A válaszolók háromnegyede azt írta, hogy már a hazajövetel napján mindent ugyanúgy csináltak, mint előtte. Aki nem ezt írta, azt meg lepontozták.

De más kérdéseknél is azt látom, hogy az a jó, ha valaki erején felül mindent megcsinál, beledöglik, nem alszik, lestrapált, de aztán veri a mellét, hogy bezzeg ő, ő aztán mindent megcsinál egyedül, és aki nem, az egy kényelmes, utolsó szardarab kb.

Miért kell mártírkodni? Komolyan nem hiszem el, hogy valaki hazajön a 3 napos gyerekével a kórházból, és az a legfontosabb, hogy nekiálljon főzni. (ilyen válasz is volt, igen)

Miért kell itt előadni, hogy ők aztán mindent megcsinálnak, soha semmi nem marad el, a gyerekkel is foglalkoznak, sőt éjszaka még szexistennők is minden áldott nap? Mire jó ez?

Illetve ha valakinek nem megy olyan flottul az anya-háziasszony-feleség háromszög, akkor azt miért kell a sárba tiporni? Miért kell lenézni azt, akinek nem az élete nagy célja, hogy mártírként vonuljon be a családi történelemkönyvbe?