Gyerek után bulizni, van aki jár szórakozni úgyhogy már van gyereke? Hogy oldjátok meg?

Ha lesz segitséd nagyszülöi részröl akkor késöbb lehet bulzni menni de az már tényleg nem olyan bulizások lesznek szerintem mint a mostaniak ,mert gyerek kell reggel 7 kor és akkor neked is kellni kell ,egy baba meg mégtöbször kell ,ugyhogy eleinte nem hiném hogy bulizni mész majd 1 éves kora körül talán .

Mi nem tudtunk tul sokat külön szorakozni menni este mert

nem volt aki vigyázon a fiaimra igy ha mentünk szorakozni az nappal volt .de aztán ezek is elmaradtak ,mert dolgoztunk ,illetve gyerekért sietünk .

Én egy ideig nagyon igényeltem, hogy havi 1-2 alkalommal elmenjek szórakozni úgy rendesen, ahogy régen. Koncertre, vagy valami táncos helyre, vagy a haverokkal csak úgy nyakunkba venni a várost. Ebből sosem volt semmi gond, a szüleim is úgy álltak hozzá, hogy kell néha a kikapcsolódás, ami nem mindenkinek ugyanaz. Itt általában a barátnőkkel sütizést szokták írni, meg a mozit, meg az ilyesmit, amivel nincs gond, de nem mindenkinek ez a megfelelő szórakozási forma, nem mindenki erre vágyik. Szóval az én szüleim teljesen jól kezelték azt, hogy nekem az a kikapcsolódás, ha este elmegyek a barátaimmal táncolni, sose volt arról szó, hogy ilyenkor ne vigyáznának szívesen az unokájukra, csak mert nem valami életbevágóan fontos dolog miatt megyek el. Na meg a fiam is szeretett ott lenni. Nyilván ha sírás lett volna állandóan, ha otthagyom, akkor nem hagytam volna ott. De imádja a nagyszüleit pici kora óta, neki is élmény volt, hogy ott lehet. Amikor meg még baba volt, akkor ez számára tényleg még csak feltűnő sem volt, mert egyéves koráig a szüleimmel laktunk, fel sem tűnt neki, hogy amikor már alszik, én elmegyek pár órára (igaz, akkor nem is mentem sehová hosszabb időre, csak amikor aludt). Szerencsére nagyon hamar elkezdte átaludni az éjszakát, úgyhogy amikor éppen olyan alkalom adódott, néhány órára el tudtam menni a barátaimmal beülni valahova este. Később meg rendesen koncertre is simán elmentem, nem okozott gondot.

Most már nagyobb a fiam, 8 éves, már egy ideje nem nagyon vágyom bulizni, de inkább csak azért, mert én lettem öregebb, és már igazából zavar a zaj meg a tömeg. Most már inkább az a szórakozás (mondjuk ez szinte mindig is megvolt a hagyományos bulik mellett is), hogy átjönnek a barátaink, és megiszunk fejenként egy vagy két sört, dumálunk, társasozunk, stb. Vagy ha mondjuk én elmegyek itthonról a barátaimmal beülni valahova, akkor a férjem marad itthon, ha ő megy el, akkor én maradok itthon. De mondom, most ha el is megyek valahova, akkor az kimerül annyiban, hogy valami kerthelyiséges helyre elmegyünk kiülni, dumálni, inni valami jó hideg löttyöt, vagy télen forralt borozni, puncsozni, vagy csak sima forró csokit inni, és pár órát trécselni, nagyokat röhögni, hülyéskedni.

Na persze most csak alkoholmentes partik vannak az én részemről, mert most terhes vagyok, de ha a tesó megszületik, és már összerázódtunk, akkor azért most is el fogok menni néha a barátaimmal este. Persze ha ő is olyan kis jó természetű lesz, mint a fiam :) Nyilván ha azt látom, hogy neki ez rossz, akkor nem erőltetem, és otthon maradok.

17: nem azt mondtam hogy ez evidens, vagy törvényszerű. Mindössze annyit mondtam a kérdezőnek, hogy előfordulhat ez a helyzet. Amíg nekem nem volt gyerekem, hiába voltam nyitott afelé, akinek volt, egyszerűen nem értek rá, lefoglalta őket a gyerek, és én sem tudtam mit kezdeni azzal hogy nekik gyerekük van, ha meg is látogattuk őket zavarban voltam mert nem tudtam mit kell kezdeni egy babával. Szépen lassan eltávolodtam tőlük. Most ugyanezt élem meg a többi barátommal, akiknek még nincs gyerekük. Nem arról van szó, hogy csak a gyereken jár az agyam, mert próbálnék én másról is beszélni, de ők sem keresnek engem ahogy annak idején én sem kerestem őket...van konkrétan olyan barátnőm, akiknél nem jön össze a baba, és egyszerűen nem veszi fel nekem a telefont, pedig eszem ágában sem volt sose dicsekedni előtte, még képeket sem küldtem neki sose a lányomról, nehogy rosszul érintse...nyilván ha majd összejön nekik újra együtt fogunk ezt azt csinálni, de most egyszerűen hanyagolnak a barátaim, de nekem sincs annyira igényem arra hogy eljárkáljak...maradt még 1-2, őket áthívjuk hétvégenként, örömmel jönnek, de az a klasszikus bulizós baráti kör, akikről a kérdező és én is beszélek, egyszerűen eltűntek, megmaradtak a saját ritmusuknál, amibe viszont én nem tudok lépést tartani és nem is akarok.

Félreértettél engem, én nem azt mondtam, hogy meg kell evidensen szakítani minden kapcsolatot a külvilággal és befordulni a gyerek felé, természetesen nekem is van barátnőm, a legjobbak, tényleg 1-2, aki megmaradt így mellettem és anélkül is lógnak velem hogy piázni járnék velük, de közel sem az a nagy társaság mint előtte. Ha nálatok nem így van, örülj neki, de nem kellene lepontozni leugatni engem azért, mert megosztottam a véleményemet. Ez egy fórum, erre való, a válaszom hasznos volt, max neked nem tetszett..

4es

amugy meg legjnkabb az anyukan mulik, nekem van ismerosom aki mar 2-3 honaposan lepasszolja egesz estekre es heti egyszer eljar (34 eves nem 20). persze nem szoptat, ug kicsit egyszerubb a helyzet. ha az anyanak leteleme a porges, megoldja, ha nem, akkor meg nem megy el a babaja mellol.

SZVSZ a babanak az elso egy evben egesz biztos az a legjobb ha az anyjaval van, igy en nem vagyok amellett hogy ilyenkor heti szinten el kellene jarogatni....de ha valaki szeret eljarni meg mindig jobb ha havi egyszer leadja a gyereket nagyszulonek mintha befordul e szules utani depresszioban szenved