Szülők, akiknek a gyermekeik külföldön másik országban vagy akár másik kontinensen élnek hogyan viselitek?

Az mivel jobb ha valaki elkoltozik monduk Debrecenbol Gyorbe?

rengeteg ember koltozik orszagon belul is, aztan ok is megbirokzank azzal hogy nem a szomszed szobaban elik az eletuket.

A vilag osszement, ingyen lehet videotelefonalni, akar a vilag masik vegebol is, szorosabb lehet a kapcsolat mint 50 eve amikor a szomszed faluba koltoztek a fiatalok.

Eleinte igaz csak más városba költöztek, egyetemre és az is nagyon rossz volt.(Nem találkoztunk gyakrabban amig az országban éltek sem). Aztán mindenki odébb állt...tapasztalni, szakmailag továbbfejlődni. Idővel megszoktuk és elkezdtünk saját magunkkal többet foglalkozni, újra.

Persze mindent megér az amikor hazalátogatnak a gyerekeink és mindig szívszaggató az elválás, de szerencsére többször talalkozunk mint mondjuk mi a szüleinkkel, annak idején. És igen. A világháló csodás egy dolog. Amig itt voltak mellettünk nem tudtunk ennyit róluk. Mi is meglátogatjuk őket évente 1x 1 hónapot. És nyugtató érzés, hogy jó helyen vannak. Biztonságos szociális hálóban élhetnek. Amerika és Belgium.

Én is a "gyerek" vagyok, 3,5 éve élek Bécsben. Szüleim Dunántúlon. Sokkal jobb a kapcsolatunk mint mikor otthon laktam, annak idején szinte semmi kapcsolat nem volt közöttünk, hiába éltünk egy házban, volt hogy napokig nem "találkoztunk", ki-ki maga szobájában csinálta a dolgát. Alig beszélgettünk, max "mi volt veled ma" szinten. Amióta elköltöztem, ritkábban látjuk egymást nyilván, kb 2 hetente hazamegyek, de akkor sokkal tartalmasabb, minőségibb az együtt töltött idő. Örülünk, hogy látjuk egymást, közös programokat szervezünk pl kirándulás, Balaton, stb. Anyámmal mindent megbeszélek, esténként skypeolunk, mikor hazamegyek együtt főzünk, közben "pletyizünk", mikor otthon laktam ilyet sosem csináltunk. Apámmal előtte szinte "utáltuk" egymást, na nem szó szerint, de amolyan "2 dudás egy csárdában" dolog volt, állandó háború. Mióta havi 1-2 hétvégét vagyok otthon vele is jó a viszonyom, értékeljük az együtt töltött időt, beszélgetünk, nem megy folyton a vita meg egymás csesztetése. Szóval összességében nekem a külföldre költözés jelentősen javította a viszonyomat velük! nagyon igaz, hogy néha a kevesebb a több :)

N/23