Mitől anya egy anya és mitől érzi magát annak, illetve meddig tart az anyaság? Valóban addig, míg felnőtté nem válik a gyerek? Az anyaság pusztán a felnevelésről szól?

Albérletben lakom, 21 évesen költöztem el itthonról, fent tartom magam. Munka nélkül voltam, nem számíthattam anyámra. Most két albérlet között jöttem 1-2 hónapra ide hozzá, anyámhoz (külön szoba, meg van az albérlet, de még önhibámon kívül nem tudtam odamenni), és ma is volt egy érdekes beszélgetésünk. Zavarja, hogy itt vagyok (szobámban tartózkodom, vagy itthon sem vagyok), és ő azt akarja, hogy menjek már. Sőt, még szállóra is küldött. Mindig fontosabb volt a pasija, gyerekei mellett sosem állt ki. Ma azt kaptam meg, hogy felnevelt, ahogy egy anyának kell. Na igen, kérdeztem tőle, hogy meddig érezte magát anyának? Nem kaptam választ. És még ő kérdezte, hogy mit jelent az anyaság. 4 gyereket szűlt! Hugom lakik vele egy 3 szobás lakásban. Sosem éreztem anyámnak. Na, innen jött a kérdés. Várom a további válaszokat. Persze, a szülőktől el kell szakadni, én is ezt tettem már 21 évesen, csak néha szükség lehet segítségre, és kire számítson az ember, ha nem az anyjára?

23 évesen szült engem (előtte 3 évvel a nővéremet). Az ő szülei sem nagy szeretetben nevelték, szigorúak voltak, ha jól tudom. Igen, valószínű innen ered ez az egész. Jó anyának tartja magát, mert tisztességgel felnevelt (ez igaz!), de ahhoz nem kell anyának lenni. És azzal jön, hogy már felnőttem... Nem is akarok a nyakán maradni, nem szeretek vele lakni, nem értem miért üldöz, mikor tudja, hogy csak ideiglenesen jöttem (tényleg nem zavarok, szobában vagyok folyamatosan, beszélgetni sem szeretek vele, kerülöm). Tőle tudom, hogy felújítottak Kőbányán egy szállót... (és ez csak egy dolog a sok közül). Megkérdezte tőlem, hogy milyen egy jó anya, ezért kérdeztem itt ezt is meg.

Ez tényleg nagyon tetszett. Mármint a ballada. Ezt el is mondom neki.