Kisbabások, kisgyerekesek, nálatok mennyi idő szán/szánhat apuka a hobbijára? Heti hányszor mehet el a haverokkal, hányszor tűnhet el órákra?

Negyedévente egyszer szokott elmenni. Őt szerencsére nem kell külön kérni, hogy jöjjön haza. Igénye van rá hogy a gyerekeivel legyen. Rohan haza munka után és mennek játszani. De ez akkor is így volt mikor még pici volt. 2 eve a nagyobb. 3x fürdettem én egész életében. Apa nagyon szereti ezt csinálni.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy ezt erőltetni nem lehet. Ha ő nem akarja és te erőlteted,akkor kényszer lesz belőle és veszekedés. Vagy megjön az igénye arra, hogy apa legyen vagy el kell fogadnod, hogy nem fog változni. Te ráerőltetni nem tudod.

Az én férjem este 10-kor ér haza, és sokszor kívánom, bár menne el a haverokkal, de nincs rá lehetőség a munka miatt.

Évente egyszer vagy kétszer megy el koncertre az öccsével és 1-2 barátjával.

Hétvégi kikapcsolódása a barkácsolás, fúrás, faragás, a ház gondozása, javítása, fűnyírás, kertezés, ezeket a három kisfiúnkkal együtt csinálja, ami mindnyájuknak sokat jelent.

Kérdező, amit a te párod csinál, azt nem tolerálnám. Egy családfő nem ilyen.

Az én férjem sportol, hobbija van, úgyhogy akkor is eljárt heti több alkalommal is, mikor már 4 gyerkőc volt. Sőt, haverozni is engedtem, engem ez sosem zavart.

Viszont az sem volt kérdés soha, hogy hétvégente egy-egy este lelépjek én is valahová, vagy heti párszor elmenjek futni. Ilyenkor a férjem szó nélkül vállalta a gyerekvigyázást, kis gyakorlás után gyönyörűen levezényelte az ilyen estéket.

Ez az egész kommunikáció kérdése. Beszélj vele, és ahelyett, hogy a saját igazadról próbálod meggyőzni, kössetek kompromisszumot. Hisz ez a párkapcsolat lényege...a szabadság megadása kompromisszumok mellett.

Írtam, hogy nálunk nincs probléma az eljárkálásból.

Abból volt, hogy a gyerek ellátása csak az én dolgom, de igazából ameddig tényleg nem kellett segítenie (én inkább külön aludtam, hogy tudjon pihenni és ne keltse a gyerek éjjel, tudjon dolgozni, nem is kelt szerintem max 5x 1,5 éva alatt), addig nem sokat segített ő sem. Terhes lettem, nem tudom ellátni a nagyobbat már rendesen, csodák csodája már minden este ő fürdeti a gyereket, ő pelenkázza, már a kakis peludt is hajlandó kicserélni (régebben megvártak, míg hazaérek a boltból ezzel), felöltözteti, elviszi magával, ha nekem is dolgom van és nem akarom a gyereket vinni, sokszor biztosítja neki az ebédet is stb.

Szerintem az eljárkálás ultimátum kérdése is, családja van, ne menjen minden nap, de az otthoni besegítésre még adj neki időt, mert ffiaknak is bele kell ebbe rázódni, ők nem a babázásra erre vannak "programozva".

Szerintem a férjed hozzáállása nagyon gáz. Mintha számára nem változott volna semmi, csak te kaptál otthonra egy "játékot", aminek minden percét élvezed. Szép. Akart ő egyáltalán gyereket?

Sajnos ha korábban is ilyen volt, nem sokat tudsz tenni, és ő maga sem veszi észre, vagy igényli, hogy a családjával legyen. Azt kell mondanom, hogy ez várható volt, hogy nem fogja az egyik napról a másikra feladni az eljárkálást.

Rá kellene hagynod a babát egy egész napra, és akkor talán észrevenné, hogy nem konstans szórakozás a gyerekkel otthon lenni.

Az én férjem nem nagyon szokott elmászkálni, korábban sem volt ilyen típus. Ha mégis van programja, szoktunk egyeztetni, hogy az a nap megfelelő-e. De alapvetően esténként otthon van velünk, mert azt a kis időt szeretné a fiával tölteni.

Egy hétvégére lépj le otthonról. Ne állj le vitatkozni, annyit lehet maximum mondani, hogy ő mondta, hogy ez csak szórakozás. Tehát szórakozzon most ő két napot.

Feltételként szabva, hogy ha szerinte ezek után is szórakozás és nem nagy dolog, akkor havonta 1-2 alkalommal így marad, hogy övé a hétvége. Vagy ismét átbeszélitek, hogy megváltozott-e a véleménye arról, miért szeretnéd, hogy több időt töltsön otthon.

Hála isten, szerencsém van a férjemmel. Nagyon várta a babát, végülis neki már kicsit későn is jött (38éves - első baba). Reggel 6-15ig dolgozik, aztán kajál, és átveszi a gyereket, amíg én elmegyek edzeni, utána csere, ő megy edzeni. Heti 4x szokott járni. Haverokkal bulizni 1 évben talán 2x szokott. Ezen kívül a többi társasági dolog együtt van, pl. leugrani a Balcsira, vagy hasonlók. Még annyi, hogy esténként ha kedve van, elugrik a benzinkutas haverjához a kútra, isznak egy kólát és kibeszélik a tippmixet :)

Ezen kívülsegít fürdetni, altatni, ha kell, etet vagy pelenkáz, egy rossz szavam sem lehet. Elegendő időt töltünk kettesben is. Most mit sárkányoskodjak? :D

A baba előtt szoktam neki mondani, hogy soha ne kérjen engedélyt, én sem fogok. Annak örülök, hogy ha szól, hogy ide vagy oda megy, vagy ott volt, de ha nem, akkorsem dől össze a világ. Miután meglett a baba, ezt arra finomítottuk, hogy azt, hogy hova megy, mindig mondja el, mert ha gáz van, tudjam, hol kell keresni :)

De ennyi :) Eszembe sem jutna olyan, hogy ennyit "szánhat" vagy ennyiszer "mehet" el. Felnőtt ember, amíg dolgozik, és eleget foglalkozik a családdal, addig szerintem ilyen fel sem merül normális emberekben.