Mit tegyen a barátnőm, ha nem mer gyereket vállalni, mert fél?

Először is kedves első nem hinném hogy erre magától nem gondolt.

Kedves kérdező..leírnád az okot? Mitől fél???

hajaj!

Én is félek, pedig most már valahogy kijön szegény!! 25 héten vagyok.

A szülés az fáj ez tény, de minél erősebb az akaraterő annál kevésbé..

Én mindig arra készülök, hogy nekem fog a legjobban fájni, de utána milyen jó lesz..

A barátnőd így sose készül fel..én sem gondolok rá mert megőrülnék..amikor bent lesz a baba a pociban, akkor már ott a 9 hónap felkészülési idő..de mondom én majd a kórházban fogok erre gondolni, addig nem mert tényleg én sem értem hhogy fog ott kiférni, de hát másnak is kifér nem??

A barátnődet ültesd ehhez az oldalhozáés mondd hogy kérdezzen a félelmeiről, meg olvassa az egyéb kérdéseket, az információ bátorságot ad nekem is!

Sok sikert!

A szüléstől nem szabad félni, persze mindenki fél tőle, de mikor ott van az ember úgy is át fogja élni mivel vhogy ki kell hogy jöjjön a pici.

Én már a végét jártam a terhességemnek, mikor egy régi ismerősöm felhívott hogy hogy vagyok, meg hogy milyen nehéz a szülés, meg hogy mennyire fáj. Hát nagyon jól esett gondolhatod. De aztán vhogy magamtól nem is érdekelt már másnap. Hiszen vhogy így is úgy is ki kell hogy jöjjön. Elég lesz akkor aggódni ezen ha közvetlen ott van előtte az ember.

Meg azért ha meglátja az ember a picit az ultrahang felvételen akkor már sokkal erősebbnek érzi magát, sokkal másképp látja a dolgokat a világot.

Aztán én végül is császáros lettem, mert a pici nem fordult meg és első gyerek. De még ettől hogy féltem. Már kiírt időpont után feküdtem be a kórházba, de a baba nagyon jól érezte bent magát, semmi fájás, semmi. De ugye közben néhány emberkét megcsászároztak és láttam őket a folyosón sétálgatni, meg beszéltek minden hülyeséget akik csak látták őket, de még szülés előtt álltak, hogy mennyire fáj meg ilyesmi.

De aztán túléltem. Eleinte rossz volt visszagondolni is, aztán ahogy telik az idő már el is felejtem. Meg hát itt a pici is ami elfeledteti velem.

Olyankor olyan erős az emberben az akarat, hogy leküzdi a fájdalmat, illetve hamar el fogja felejteni.

Úgyhogy a barátnődnek üzenem hogy ne féljen! Egészséges legyen ő is meg a majd leendő babája is és a többi jön magától!

Ja és még annyi, hogy az is igaz, ha nem érzi még magát eléggé felkészültnek és érettnek a gyerekvállaláshoz akkor figyeljen a védekezésre nagyon! Ha meg csak ez a félelem tartja vissza akkor meg vágjon bele! Nagyon erősség fogja tenni ez az egész minden!