Anyukák, ti mindig is tudtátok, hogy mik akartok lenni az életben? Az a fontos, hogy legyen munka és bér, vagy az is fontos, hogy szeresd, amit csinálsz?
Figyelt kérdés
Szeretnék mintát adni a gyerekeimnek, nem egy begörcsölt, megkeseredett ember szeretnék lenni, aki muszájból dolgozik az adott munkahelyen. Magamért és értük is. Anyagi gondjaink nincsenek, ettől a kérdés szempontjából tekintsünk is el. Sokféle területen próbálgattam már magam, sosem voltam munka nélkül. De szeretni egyiket sem szerettem, ideig-óráig jó volt, örültem, hogy keresek, stb. De a legnagyobb dilemmám, hogy semmiben sem éreztem azt, hogy EZ VAGYOK ÉN. Még csak harminc vagyok, akármit tanulhatok, erőm, energiám, munícióm is van rá. De hogyan jöhetnék rá arra, ki is vagyok valójában, mit tudnék szívvel-lélekkel csinálni, úgy, hogy nem teher felkelni és csinálni minden áldott reggel. Ti azonnal tudtátok mik akartok lenni? Vagy ez már a lelki-luxus kategória, hogy az ember nem csak pénzt akar keresni szülőként, de közben keresi is saját magát és ki akar teljesedni, nem csak az anyaságban, de a saját szakmai életében is? Mi a véleményetek, tapasztalatotok ezen a téren?2015. máj. 22. 14:03
1/14 anonim 
válasza:
válasza:Fú szerintem rettenetesen fontos, hogy szeresse az ember, amit csinál és ne szenvedje végig a mindennapjait. De hogy ezt mindig is tudtam volna, hogy nekem ez milyen foglalkozás lesz, ezt így nem mondhatnám. De nem is baj, az ember elköveti a saját hiábáit, hogy utána egész biztosan tudja, hogy amit csinál,az jó neki.
Ahhoz hogy rá tudj jönni, mihez is lenne igazán kedved, ismerned kell önmagadat, hogy mik az erősségeid, és rá kell jönnöd, ahogy abból, amit eddig csináltál, mi volt az (akár részfeladat), amit igazán élveztél. Nyilván azt már tudod, hogy mi az az irány, amerre nem szeretnél elindulni. Ezeknek az eredőjéből nagyjából kirajzolódhat valami, és annak a lehetőségekkel alkotott metszete lehet az az irány, amin elindulsz.
2/14 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszod. Már annak is örülök, hogy nem azt kaptam elsőként, hogy "örülj, hogy van munkád, jól keresel, és fogd be a szád", mert még ezt is megérteném a mai világban, mert tényleg fontos, főleg, hogy több gyermekünk is van. De nem akarom úgy leélni az életem másik felét, hogy húzom az "igát", és minden nap egyforma, örömtelen, haszontalan. Csak egy bizonyos pontig megnyugtató, hogy keres az ember, aztán a pénz elveszíti a szerepét. Bárcsak könnyebben rájöhetnék, mi is az a munkakör, ami igazán boldoggá tenne... Igyekszem átgondolni, amit javasoltál, jegyzetelgetek kicsit, hátha kijön belőle valami értelmes :)
2015. máj. 22. 14:10
3/14 anonim 
válasza:
válasza:Nekem annyi volt a vágyam, hogy ne ülő vagy álló munkám legyen. Állni ki szeret, ülni meg.. Nem az igazi a vérkeringésem így csak a hideg ráz meg mit tudom én, nem érzem jól magam. Fizikai munkám van, lehet nem egy leányálom de én kifejezetten szeretem. Ettől fontosabb a bér mondjuk meg a legfontosabb, hogy stabil legyen a munkahely. Szerencsém van mert első értelmes munkahelyem, évek óta húzom és mind a három adott.. Bár a terhesség miatt most más a munkaköröm, ülő munka, nem is szeretem csinálni.
4/14 A kérdező kommentje:
Ebbe még nem gondoltam bele, hogy mennyit kell közben mozogni, érdekes szempontot hoztál fel. Tényleg meg sem fordult még a fejemben, hogy ezen is gondolkodjak :) Köszi! Örülök, hogy megtaláltad, amit szeretsz! Engem nem zavarna az sem, ha fizikai munka lenne, és nem szellemi (az az igazság, hogy még a bér sem annyira zavaró, mert akár mellékállásban is keresnék annyit, amennyire szükségünk van, és a férjem megtalálta az álomhivatását, ami bőven sokat hoz haza), szóval olyan nagyon nem tenném a bértől függővé. Azt viszont nagyon fontosnak érzem, hogy hazaérve egy -egy munkanap végén úgy érezzem, hogy remek napom volt, és a családom is ezt lássa rajtam, különösen a gyerekeim, hogy ha megtalálod, ami igazán te vagy, akkor a munka öröm is lehet, nem csak teher. Köszi az új szempontot, felveszem az átgondolnivalók listájára. :)
2015. máj. 22. 14:15
5/14 anonim válasza:
válasza:Tudtam, hogy mi akarok lenni, de hiába tanultam, és végeztem el az egyetemet, és nem rite minősítéssel..ebben a szakmában csak a férfiak érvényesülnek. Tehát hiába voltam AZ ÉN, nem mentem vele sokra. Aztán elmentem még egy diplomára, de úgy, hogy mellette dolgozom olyan helyen, ami nem vág sem a régi "szakmámba", sem a leendő újba, szóval én is eléggé szedett-vedett vagyok, de én már le is mondtam arról, hogy leszek valaha ÉN. Ezt ennyiből nagyon át kell gondolni, a szükség nagy úr, és vannak dolgok, amiket el kell engedni, az én esetemben pont ez volt, és túl is tettem magam ezen. :) mondjuk piszok nehéz gyerkőc mellett pl. jogot, vagy közgázt végezni, vagy más, nem büfé-szakot, de nem lehetetlen. Ja igen, jövőre végzem az egyetemet, és az sem leszek én, de jó lesz a fizetés, engem ez motivál. :)
6/14 A kérdező kommentje:
Húha, ez sem egy egyszerű történet. Köszönöm, hogy megosztottad velem! Remélem, hogy a B verzió, amit választottál, azért idővel elégedettséggel fog eltölteni. Nem akarok indiszkrét lenni, de nagyon kíváncsi vagyok, melyik az a terület, ahol nőként nem tudtál úgy kiteljesedni, mint szerettél volna?
2015. máj. 22. 14:17
7/14 anonim válasza:
válasza:Annyiban leszek elégedett, hogy a fizu és a fix munkaidő talán feledteti azt, hogy feladtam az álmom :)
8/14 anonim válasza:
válasza:Én végzettségemet tekintve nyelvtanár vagyok. Addig azt éreztem, hogy nem vagyok a 'helyemen', amíg egyszerű tanárként csepp voltam a tengerben. Pedig egyszerre több helyen is tanítottam, a pedagógus pálya adta lehetőségekhez képest kiemelkedően kerestem, de nem voltam elégedett, noha nagyon pörgős volt a munkám, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Aztám egyszer csak elszegődtem egy állami céghez, és olyan munkakört nyertem meg, amely ritka, mint a fehér holló, nagyon megbecsülnek és nagyon jól keresek. Azóta érzem, hogy öröm minden nap a munkahelyemen. Tehát rá kellett jönnöm, hogy bár nem vagyok az a tipikus karrierista alkat, mégis vágyom arra, higy a munkámmal kitűnjek a tömegből, emelt fővel mehessek dolgozni, és büszke lehessek arra, hogy ehhez a szervezethez tartozhatok. Tehát egy mezei tanári, bolti eladói, irodai alkalmazotti vagy tudomisén ügyfélszolgálatos munkakörben nem érezném jól magam. Nekem tehát szempont volt, hogy emelt fővel, magamat különlegesnek érezve járhassak dolgozni. És ami nem utolsó szempont: a köz javát szolgálom, tehát a munkám minden mozzanatával az embertársaimért teszek. MIndig is volt bennem valami szociális érzék, bár nem szociális munkás vagyok.
9/14 A kérdező kommentje:
:) Elképesztő, hogy ilyen hasznos válaszokat kapok. Nagyon szkeptikus voltam, amikor kiírtam a kérdést, mert folyton csak bántják egymást az emberek, és felkészültem én is erre. Ehelyett folyamatosan jobbnál jobb szempontokat mondotok, és őszintén mondom, nagyon sokat segít, hogy átgondolhatom azt, ami alapján ti döntöttetek, hogy vajon nekem ez mennyire kardinális kérdés. Valóban, vajon mennyire fontos az, hogy különleges legyen, szolgálja a többi ember javát, közjót? Köszönöm! Ha lehetne csillagos kezet nyomni, mindenkinek adnék! :)
2015. máj. 22. 14:30
10/14 anonim válasza:
válasza:8-as vagyok.
Nézd, Kérdező! Azt neked kell eldöntened, hogy fontos-e számodra a közért tenni. Én már az egyetemi évek alatt is azt terveztem, hogy Indiába megyek rászorulókat tanítani. Már az alapítvánnyal is kapcsolatban álltam, aki kiközvetített volna, de közbelépett a leendő férjem:-) Hál'istennek! Viszont a vágyam megmaradt, ráadásul sosem szerettem igazán beállni a sorba. Szval így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Nem veszítettem szem elől az igazi énemet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!