Vannak itt olyanok, akiknek tonkre ment a parkapcsolata/hazassaga a baba megszuletese utan? Mi tortent?

A lányunk 10 hónapos koráig a volt férjem igazi mintaapa volt. Felkelt éjjel, etette, pelenkázta, vigyázott rá, játszott vele. Aztán egyik napról a másikra elege lett. Elkezdte mondogatni, hogy ő dolgozik, nehogy már ha hazajön, akkor is azonnal a gyerekkel kelljen foglalkozni, neki nincs is szabadideje. Hozzá kell tennem, nem egyszer mondtam neki, hogy menjen el pár napra a szüleihez, pihenjen, töltődjön fel, mi el leszünk itthon. Nem, nem, nem. Aztán szépen fokozatosan besokallt. Nálunk nincsenek nagyszülők, anyukám nem él, apukám alkoholista, a tesómékról meg inkább ne beszéljünk. Apuka részéről a szülők nagyon idősek, és irtó messze laknak. Szóval segítség tényleg nem volt, ezt aláírom. De utólag bevallotta, hogy igenis el kellett volna mennie néha valamerre, pihenni, csavarogni, akármi. Ezen kívül más problémánk nem volt, a házaséletünk maximálisan rendben volt (heti 3-4 alkalom, és nem csak muszájból). Így kellőképpen meglepődtem, amikor kiderült, hogy az egyik kolléganőjével sikerült összejönnie a hátam mögött. Aztán őt választotta. Ekkor volt 15 hónapos a kislány.

Szokásos verzió: baba megszületik-anya élete megváltozik-apa élete marad a régi (munka után befekszik a tv elé, mint akinek se kutyája se macskája vagy elmegy a haverokkal, ahogy anno együtt tettük). Később anyának munkahelye lesz-kisgyerek oviban-apa élete azóta is a régi.